Gergely Tamás: A fülén
/Vadmalac-félperces/
Gyűlésen volt, és megtiltotta magának, hogy beszéljen. Hogy szót kérjen. Viszont az indulat csak lökte ki az érveket. És mivel ki nem jöhetett, a testében gyülekezett, járt körül.
Úgy zúgtak a lelkében a ki nem ejtett hangok, mintha felbolydult kaptár méhei lettek volna.
”Csak ki ne bukjanak a fülemen!”, aggódott Vadmalac. Lépni is óvatosan lépett, mintha tűkön járt volna.
Vagy tojáson.
Pusztai Péter rajza