Felülről figyelem a lámfaoszlopunkat – korábban szarkák meg csókák szállták meg, újabban egy balkáni gerle turbékol rajta. Örvendek neki, egyrészt kellemes a turbékolás, másrészt olyan igazi otthoni. Mintha csak Homorószentmártonban turbékolnának. Oda hamarabb feljutottak, nekem már ötven évvel ezelőtt mondta Jenő bácsi, hogy balkáni gerle, nem galamb. Hogy felhúzódnak, mert melegebb az éghajlat.

A baj csak az, hogy a gerle leszarja a lámfaoszlopot. Nem tudom, hogy minden gerle így tesz-e, ez a miénk igen. Eléggé utálatos dolog. Pocsék látvány, régebb nem volt így. A szarkák nem szarták le, bár mi szarkáknak nevezzük őket. Se a csókák, bár azokat csókáknak nevezzük. Csak a gerlék. Biztosan azért, mert balkániak. Ezek, kérem, a fészkükbe szarnak, mondom, a lámfaoszlopukra.  Ráadásul a miénkre. Mi lesz itt, ha a gerleszar megszárad s a szél az ablakunkba hozza… Ha ezt a tiszta skandináv világot megfertőzi!

Úgyhogy a gerlicét néha szeretném seggberúgni, tanuljon rendet. Legyen szoba-, akarom mondani lámfatiszta, ne szarjon maga alá. Ha lámfatiszta, akkor aztán turbékoljon, amíg az Északi-sark fel nem melegszik…

1. elekes ferenc:
   2010. július 26. 09:43

   …”mint pici denevérek, puha
   szárnyakon száll a korom,
   s lerakódik, mint a guanó,
   keményen, vastagon.”

2. Cseke Gábor:
   2010. július 26. 10:50

   Érdekes, én azt hittem, a madarak nem szarnak! Hát mégis? A természet csodája! Vagy nem?

3. Cseke Gábor:
   2010. július 26. 10:51

   Vagy ez a globális felmelegedés hatása? A madarak úgy is a legmagasabb hőfokon élnek… Nagy istván is megírta. A fokokat…

4. elekes ferenc:
   2010. július 26. 13:18

   „Úgyhogy a gerlicét néha szeretném seggberúgni, tanuljon rendet.” Ezt írja Tamás. Persze, csak a balkáni gerlicét, mert ő nem törli meg a fenekét, ő nem tanulta meg a rendet.
   Fölhívom Tamás szíves figyelmét arra, hogy a balkáni kolorádóbogár is roppant neveletlen. Míg otthon volt, a szülőföldjén, nem rágta szét a krumpli levelét, civilizáltan viselkedett. Itt romlott el, a balkáni tájban. Már haza sem megy többé. Nem kívánkozik, mert itt van a szabadság: azt csinál, amit éppen akar. Mint a gerle. Legtöbbször nem is a krumplit eszi, hanem A romlás virágait.

5. demivanna:
   2010. július 26. 19:21

   tudja valaki, mi az a LÁMFA???

6. Cseke Gábor:
   2010. július 26. 21:17

   Szóval, az internet csak „lámpaoszlop”-ot ismer, én azt hiszem, a lámfaoszlopot elfogadhatjuk költői/írói invencióként, merthogy az íróknak-költőknek minden engedélyezett, a hazugság is, csak „rajt’ ne kapjanak”, Tomtól pedig én teljes mértékben elfogadom, hogy a lámfaoszlop le van szarva. A többi oszlop viszont ép és sérthetetlen…

7. Tar Károly:
   2010. július 29. 11:45

   Nem hiszem el, hogy kortársaim bájcsevej közben nem veszik észre: Tamás írása fabula. Ő tudja,ki a balkáni gerle, s figyelmeztet minket is az álcázott galamb balkáni ronda szokására. Más kérdés, hogy a fabulák ideje lejárt. A mögöttes beszéd sem célravezető. A szókimondás perzsel, de éltet is. Ki tudja, mikor jön el ennek is az ideje?