Krajnik-Nagy Károly: Micu-lásunk
Mikulásunk, nea Nicu,
Nem volt sudár, chiar mai micu.’
Úgy járkált ő házról házra,
Mindig üres volt a zsákja.
Azért üres, mondta Nicu,
Mert a zsákom ezer liku.
Cudar zsákod, mondták neki,
Mikor lesz már végre teli ?
Ajándékot ha nem kapunk,
Még a végén meglikgatunk !
Zsákja után nea Nicu
Így lett ő is ezer liku.
Pusztai Péter rajza