Óév estéjén…
…a napjainkat megülő köd váratlanul felszállt, eloszlott, tán szürke felhőréteg lett belőle…Valami új tisztaság után áhítozom e hideg és nyirkos, nyálkás világban. A december eleji hó erősen megszürkült, hullafoltos lett, összezsugorodott. Jó ilyenkor versekbe temetkezni, könnyű, zengő, szavak friss leheletét árasztó sorokat keresve. Orosz költők ma a gyengéim… Anna Ahmatova… Borisz Paszternak… Blok… Bűvkörükbe vonnak. Előre-hátra pergetem a könyv lapjait, s az élmény melegében isten neki, hadd osztom meg veletek ezt az illékony csodavilágot, amelyre talán még rárímelhet a holnap reggel fénye is…
Cseke Gábor
Anna Ahmatova:
FANTOM
Lámpák csikorgó gömbjei
korán kigyúlva imbolyognak.
Tiszta a fénye, ünnepi
a hullongó hócsillagoknak.
Mintha űznék a lovakat,
gyorsul az ügetés veszettül –
szállnak a könnyű hó alatt, a
kékes hó-hálón keresztül.
Az aranysujtásos huszár
a szán farában áll vigyázzban.
Lassan körültekint a cár,
üres szemében furcsa láz van.
Rab Zsuzsa fordítása
Borisz Paszternak:
VIRRADAT
Mennyit jelentettél nekem!
Aztán: a háború lidérce,
s annyit se tudtam végtelen
sokáig rólad, halsz-e, élsz-e.
Évek múltán elért szavad,
és nyugtalanítani kezdtél.
Olvastam hagyatékodat
egy éjen át, mint ki feleszmél.
Emberek közé, hajnali
eleven nyüzsgésükbe vágyom.
Szét tudnék mindent rontani,
lebírnék bárkit a világon.
S le a lépcsőn úgy szaladok,
mintha először, úgy megyek le
ezekre a behavazott
utcákra, néptelen terekre.
Ébredezés, fény, teagőz,
emberek, villamosra várva.
A város meghitt, ismerős
arcát cseréli nemsokára.
A kapuban a viheder
hálót bogoz a hóesésben.
Van, aki étlen szalad el
a reggelitől: el ne késsen.
Mindannyiukkal egy vagyok,
mint aki bennük éltem egyszer,
mint a hó, én is olvadok,
homlokom felhős, mint a reggel.
Fák, otthon ülők, gyermekek,
névtelen seregetek őrzöm.
Mindannyian legyőztetek,
így adatik meg mindegyre győznöm.
Lator László fordítása
Pusztai Péter rajza
2013. december 31. 16:29
Boldog Új Évet!
:-)