Gergely Tamás TISZTUL A KÉP

Bertil Lintner a Svenska Dagbladetben azt írja, hogy Dzsang (Csang) Szong Tek azért állíttatott félre, mert nem osztotta el a harácsot úgy, ahogy azt a párt vezetőségében egyesek elvárták. Vagyis: Dzsang és munkatársai rendelkeztek a külföldi, főként kínai beruházások fölött, s Phenjanban akkreditált külföldi diplomaták, akikre Lintner hivatkozik, tudják, hogy az ilyen utakon befolyt összeg egy része a vezető posztban levő párt- és állami vezetés zsebébe megy, Dzsang ott hibázott.
Nem kapták meg a megfelelő százalékot.
A hivatalos megokolás Dzsang megbüntetésére ez volt: ”Azon mesterkedett, hogy az ország gazdaságát és az emberek életét kezelhetetlen katasztrófába sodorja.” Hogy Dzsang mit akart, nem tudjuk, az viszont most már nyilvánvaló, hogy az ideológiai megokolás nem érvényes. Bűnbak kellett (1) továbbá megszegte a harázsolási szabályt (2), ezért lőtték le.
És: ahogy az szokás, a hozzátartozók is bűnhődnek. Nemcsak a munkatársak feje fog hullni, hanem – a Daily NK című lap értesülése szerint – a belügyminisztérium fegyveresei szállták meg a rokonok által lakott városrészt (?), és százakat hurcoltak el az észak-koreai Gulágba, még a távoli rokonokat is.
Azon gondolkozom, hogyan is volt ez Kelet-Európában, ilyen hetediziglen történő brutális büntetésről mintha nem írtak volna…