Súlyos betegség után, életének 58. évében elhunyt Kinde Mária költőnő, műfordító és szerkesztő. Az utóbbi időben az Erdélyi Riport és a Várad folyóiratok szerkesztője volt. A Káfé szerzői között is rendszeresen jelen volt. Rá emlékezünk három, a Várad folyóiratban közölt nemrégi versével.

Kinde Annamária:

Még egy dal a félelemről

Mentem, tudatlanul, de bátran,
merészedve a félelemtől,
elrohantam a rossz irányba
nem elfelé vitt, hanem befelé,
rettegésből rettegésbe,
hajnalvárásból éjsötétbe,
amit csak lehet,
mindent félreértve.
A tanulmányút végén
levetkőztettem a bábukat,
visszavettem valamennyi
ruhámat. Már a tükörtől sem,
önmagamtól sem félek ezután.

Amikor felnő

Jelentem,
szekérderéknyi aggódást,
félelmet, rettegést, szorongást,
démont és fantomot
sikerült feldolgozni.
A gyermek képein már látszik
a hegy, az erdő és a tó.
Atlantisz templomát betöltik
kőnek, fának és víznek hangjai.

Napnyugatra

Arra mennek a tündék,
meghalás helyett.
De hogyha ugyanaz,
vagy csak kicsit –
mourir un peu –
akkor hát visszajönni
vivre, vivre!

(Forrás: Várad, 2013/5.)

1. Keszthelyi György:
   2014. január 5. 16:21

   Itt a szomorú szavaknak sincs helyük. Annamáriával virtuálisan beszéltem nem egyszer, a Várad-nál végzett munkájáról nem is beszélve… hiányzik, nagyon.