megfejelt valóság
az én akadt horogra
füstben oldódó óság
így kelek dologra

korláton átszédült jóság
táncol a hatás vágyhegen
azt mondod: ez kórság
válaszom: ám legyen

1. Gergely:
   2014. január 14. 19:22

   Hát ehhez mit szólsz, Keszthelyi?

2. Keszthelyi György:
   2014. január 15. 01:48

   Ehhez azt szólom, hogy Máté Péter egy szép dalának szövegét kissé átfogalmazva, ott állok az út végén és várok. Ez kórság? Ám legyen. Boncolgatom ezt a verset is, mert az igazi verset nem elég elolvasni , hanem mélyére kell hatolni, keresni azt a forrást, amely útnak indította.

3. Gergely:
   2014. január 15. 08:02

   Ùgy értettem: még egy jó nõi költõ. Ha te már így osztod fel õket…

4. B.Tomos Hajnal:
   2014. január 15. 08:27

   Bocs,hogy beleszólok a nagyok(férfiak)dolgába,de szerintem is csak költők és dilettánsok léteznek. Azonban az sem tagadható,hogy a nemi hovatartozás is gyakran nyomot hagy az alkotáson.Marianna mindenképp-nemtől függetlenül- igazi költő.

5. Cseke Gábor:
   2014. január 15. 08:29

   Gergely régi vesszőparipája, hogy időről időre szóba hozza a költészet nemi jellegét, aztán az orrára koppintanak, mire elhallgat. De sose végleg…

6. Keszthelyi György:
   2014. január 15. 08:36

   Jóemberek, szépasszonyok, nem a költészet minőségéről esett szó, amikor női-férfi meséket mondtam. Hanem az érzések, érzelmek megközelítése, átélése különbözik nemenként gyakran.

7. Gergely:
   2014. január 15. 10:50

   Teljesen félre lettem értve – éppenhogy szerintem nem kell nézni a szerzõ nemét.
   Amikor korábban az Eirodalomban szóvá tettem a nõi alkotók számát, a szociológiai vetületét néztem a dolognak.

8. Cseke Gábor:
   2014. január 15. 11:21

   Bocsánat, nekem abból a vitából az jött le. Akkor valóban félre lettél értve… Különben kell nézni a női alkotók nemét. Ez olyan, mintha nem néznéd azt, hogy magyar, román, szerb, angolk író. persze, a mű v agy jó vagy rossz. Nem a kokárda dönti el, de mégis… És ez a nemek világában is érvényes. Más az élményanyag. Másképp szűri át a benyomásait. Más a társadalmi pozíciója. És még annyi minden más…

9. Gergely:
   2014. január 15. 16:46

   Én elsõsorban nem is a nõi alkotókat hiányoltam, hanem a fõszerkesztõkét, egyéb vezetõ pozícióban levõkét, az irodalmat meghatározni képes tényezõkét. Hogy aránytalanul kevesen vannak. Nem hogy nincsenek, hanem hogy kevesen vannak. És egyértelmûen a nõk mellett foglaltam állást. Mire két – nõi – hozzászóló bebizonyította nekem, hogy nõi alkotók léteznek a romániai magyar irodalomban…
   Itt csak kötõdtem Keszthelyi Gyurival, élveztem a kifakadását, tulajdonképpen annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy a Káféban közlõ nõi alkotók sokan vannak és minõségit „alkotnak”. Egyetértünk…

10. Keszthelyi György:
    2014. január 15. 17:43

    Szóval bejött a vicces hozzászólásom. Ennek csak örülni tudok, Tamás. Ugyanúgy, ahogy bárki jó írásának csak örülni tudok.