„Hogy a diófád kivirágzott, látjuk a fotón, de valami hangulatos diólikõrsztorit szívesen olvasnánk…” (Gergely Tamás)

Itt szilvapálinkát isznak és bort. Likőr ismeretlen, mert gyenge. 50 fok alatti italokat a helybeliek nem kedvelik. A bordatörések ettől keletkeznek, meg az a megmagyarázhatatlan, szinte mágikus realista jelenség, amikor is Raksányi Zoli, Doddy foteljéből katapultált – ülve – ami újabb két bordarepedéssel járt. A jelenségre nem találtunk magyarázatot, mert Zoli a fotelben elszunnyadt az éhomra bevett fél liter szilvóriumtól, a hozzá tartozó borokkal-természetesen. Neki öt hektó bora termett az idén, amiből mára 50 liter maradt, de azt már lakat alatt tartja. A családban ő az egyetlen férfi… Itt az a divt, hogy a férfi (általában az első vastagbélráktünet előtt) még kiforratlan állapotban issza a murcit, azaz a bor magában az emberben forr ki, ami agyatlan zombivá változtatja a legedzettebbeket is. A 22 ezer szoc. segély, amiből a falu 90 %-a él, elmegy pálinkára, ez durván 22 pakli cigaretta árának felel meg. A falusi szegénység mélynyomor, nincsenek multi cégek által hirdetett akciók, a mozgó boltok méregdrágák, nem lehet csikket szedni az utcán és kukázni, csak nyelni az éhkoppot-szorgalmasan. A csikkeket gyűjtik otthon, mert amikor elfogy a menázsi teljesen, akkor azokat még ki lehet morzsolni és nehány cigi még nyerhető belőle. Tüzelő az erdőből jön, furikkal (taliga), míg a rendőrség közbe nem lép, és el nem kobozza a lopott fát a furikkal együtt(plusz bírság). Vidám az élet, az emberek a saját kertjük fáit vágják ki és azzal fűtenek. Langsam. Napirenden vannak a tartozások miatti áram- és vízkikötések. Jó mulatság a téli sötét, a hidegben, elemes rádióval. Tavaly már elmaradt a megyeszerte híres lapcsánkafesztivál (már hónapokkal előtte elfogyott az önkormányzat pénze), de a szociális tüzifaakció is elmaradt, mert az önkormányzatnak nem volt pénze fuvarra. Az emberek nem kaptak fát. A rezsicsökkenésből se sok jut az ittenieknek, mert a legnagyobb családi tétel épp a fűtés lenne, de nem lehet Roza Kálmán bácsinak (a falu egyetlen fakereskedőjének) mondani, hogy „Kálmán bátyám! Holnaptól adja olcsóbban a fát.” Marad alternatívaként az öngyilkosság, amivel a kemény mag (az évtizedek óta kemény alkoholisták)hetente szembenéznek. Néhány év múlva nem lesz szomszédom, kihal a falu. A jobboldali szomszéd, egy agyvérzés és egy infarktus után 13 féle  gyógyszert szed, de nincs túl jó színben. Közmunkaprogram nincs, marad a 2 paklinyi segély, ami tehát egy hónapra nem is futja ki egy dohányos cigarettaszükségletét. Két ember a faluban nyulakat tenyészt,s azzal egészíti ki az egyébként igen sovány kosztot. Kecskét is tartanak néhányan. Vállalkozó nincs a faluban, az emberek a reménytelenség miatt nem művelik még a saját kertjeiket sem. Ásót viszont lopnak, ha tehetik. Ezt ki érti meg? Mert én ugyan nem. Foguk sincs általában, s inkább azon kell gondolkodnom, mijük maradt egyáltalán.Talán a diólikőr…

1. Marianna:
   2014. január 22. 08:27

   Kegyetlenül szép írás!