Száz év – nagy háború: Guillaume Apollinaire
Egyidejűségek
Ágyúk dörögnek éjszaka
Hinnéd hullámok a sziveknek
Konok viharzó bánata
Mely újra s újra megremegtet
Csak nézi hogy vonulnak el
A foglyok ott Oly édes óra
A nagy zaj közepett amely
Vatták közt lágyan nő nagyobbra
Kezében a sisakja hogy
Köszöntse a francia kertek
A jázminok liliomok
Rózsák emlékét azt a percet
S rágondol gázmaszkja alatt
A sötét hajra És ki várja
A rakparton most Ó a nagy
Tenger sok mályvaszínű árnya
Élő diófa szép diók
Nagy őrület veri hiába
Szép barna lány halld a rigót
Válladról dalol a világba
Szerelmünk villanás melyet
A szív fényszórója irányít
A Fároszra mely tűzjelet
Szívünkkel felérőt világít
Emlékeim fárosz-virág
Feketehajú Magdaléna
Lővonalak vad fényvilág
Gyors tündöklések járuléka
Szép szemedhez ó Magdaléna
Vas István fordítása