Száz év – nagy háború: Anna Ahmatova
1914. július 19
Aznap kerek száz évet öregedtünk,
egyetlen óra műve volt.
Elröppent már a kurta nyár felettünk,
szántott mezők ringattak ködgomolyt.
A csöndes ösvény megbolydult viharzón,
ezüstös hangú sírás röpködött.
Kértem az Istent, eltakarva arcom,
öljön meg az első csaták előtt..
Dalok és szenvedélyek – eldobálja,
mint fölös terhet, emlékezetem,
hogy üres legyen. Isten arra szánja:
nehéz viharok naplója legyen.
Rab Zsuzsa fordítása
Pusztai Péter rajza