Bukarest legnagyobb zöldövezetében, a város északi részén lévõ Herăstrău parkban három magyar személyiség szobra található. Ezek ismertetése előtt azonban szóljunk néhány szót a parkról, amely 187 hektáron terül el és 1936-1939 között létesült a Colentina folyó egykori lápos, mocsaras medrében. A park zöld övezeteinek elrendezése Pinard és Rebhun műépítészek munkája, a sétányokat Octav Dobrescu elképzelése szerint alakították ki. A parkban lévő Rózsák szigetén az Európai Unió 12 atyjának szobrai vannak. Az emlékparkot Cătălin Cazacu és Paul Valentin műépítészek álmodták meg, a szobrok Ionel Stoicescu képzőművész alkotásai.

Nem messze a tótól az Expoflora nevű részen 15 hektárnyi területen látható egész nyáron virágkiállítás. Ennek szomszédságában található a Japán nagykövetségének segítségével öt évvel ezelőtt berendezett Japán kert. Emellett bukkanunk rá az első magyar vonatkozású szoborra. Mark Twain híres angol író mellszobra ugyanis Fekete József munkája. A Mark Twain szobor létrejöttéről több időpontot is találtam, a legvalószínűbb az 1953-as időpont, Sántha Imre Géza a köztérkép.hu szakportálon is e mellett érvel, ugyanis ebben az évben állítottak mellszobrokat a Herestrău parkban a világirodalom nagyjainak. Tavaly megjelent ismertetőjében Sántha Imre Géza a homokkőből készített plasztika leromlott állapotát említi és a felújítás szükségessége mellett érvel. Ez mára megtörtént és a művész, Fekete József neve is magyarul került fel az immár fémből kiöntött szoborra.

Petőfi Sándor mellszobra (Bukarest, Herăstrău park)

Nem messze Fekete József alkotásától, valamelyest átellenben találjuk Petőfi Sándor, a forradalmár költő szobrát, Szobotka András temesvári származású képzőművész alkotását, aki 1950-ben végzett a fővárosi Nicolae Grigorescu Szépművészeti Főiskolán, ahol tanársegédként, majd lektorként folytatta tevékenységét. A fővárosi műemlékvédelmi igazgatóság adatai szerint Petőfi Sándor szobrát 1953-ban állították, Szobotka András teljes alakos Petőfi szobra
egyébként Csíkszeredában látható a Mikó vár előtt. Ugyancsak az ő munkája Dózsa Györgynek szülőfalujában, a Kovászna megyei Dálnokon felállított szobra, amelyre Sylvester Lajos háromszéki író, saját elmondása szerint a hetvenes évek elején bukkant az akkoriban Köztársaságinak, ma ismét Királyinak nevezett palota alagsorában
Bukarestben.

A Herăstrău park Charles de Gaulle tér felőli főbejárata felé haladva, a jobboldali sétányon nem messze Petõfi Sándor szobrától meglátjuk a legújabb alkotást, amelyen magyar személyiséget mintáztak meg. Bartók Béla zeneszerző, népzenegyűjtő mellszobrát, Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását 2003-ban leplezték le. Gyarmathy János a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakán diplomázott, számos díj kitüntetettje, tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének és a Barabás Miklós Céhnek. Gyarmathy János közterületen látható alkotásai közül megemlíteném Petőfi Sándor bronz plakettjét, amely Fehéregyházán, az Ispánkútnál található. A szobrász alkotását 2005-ben leplezték le, az emlékmű újraavatásán és annak északi, fõút felőli oldalán helyeztek el.

Ady Endre mellszobra (Bukarest, Herăstrău park)

Bartók Béla szobrát elhagyva, a Herăstrău park Charles de Gaulle téri fõbejárata irányába sétálva mindjárt meglátjuk Ady Endre szobrát, a Rabindranath Tagore indiai író, filozófus születésének centenáriumán, 1961-ben ültetett tölggyel átellenben. Ady Endre szobrát 1953-ban állították, alkotója Máthé József nagyváradi születésű képzőművész. A Román Akadémia által 2012-ben kiadott a XIX-XX. századi romániai szobrászok lexikona szerint Máthé József az ’50-es években volt aktív, a kor szelleméhez illeszkedő alkotásokat készített. Bukarestben a Szépművészeti Múzeumban található két gipsz-szobra, a Védjük hazánkat és a Bihari menyecske című alkotások.

Ha már a Herăstrău parkban járunk, nem árt tudni, hogy 1936-ban itt létesül, az elsők között Romániában és a világon, szabadtéri etnográfiai múzeum, a ma Dimitrie Gusti nevét viselő intézmény. A ’30-as években Bukaresten kívül csak Svédországban, az 1891-ben létesült stockholmi Skansen és a norvégiai Lillehammerben lévő Bigdo múzeumban mutatták be szabadtéren a vidéki élet jellegzetességeit. A 74 hektáron elterülő tavon 1933 és 1936 között építették meg a Herăstrău-tavat a Floreasca-tóval összekötő zsilipet, amely kicsinyített mása volt a már a második világháború előtt megtervezett Bukarest-Oltenita csatornán megépítendő zsilipeknek. A Herăstrău park pihenésnek és művelődésnek szánt nyugodt részén kívül, ahol a királyi család rezidenciája, az Erzsébet palota, a 2800 férőhelyes nyári színház, könyvtárak találhatók, a park másik részén az aktív pihenésnek lehet hódolni, a sportnak és kikapcsolódásnak. A Charles de Gaulle tér felõl nézve a tó túlsó oldalán találhatók a sportlétesítmények, foci és teniszpályák, a vendéglõk és a nagy játszótér, az óriáskerékkel.

Kép és szöveg: Forró László

Forrás: Bukaresti Magyar Élet, 2013/2; 2014/1. számok