Ráduly János: Éjfélnek lenni
Kányádi Sándornak
Éjfélnek lenni volna jó,
mögöttem járkálna az este,
megsimogatnám a fölajzott lányt,
aki a társát hiába kereste,
éjfélnek lenni volna jó,
a virradat előttem menne,
Nappá sűrűsödne a lelkem,
s reggel az égen otthonra lelne,
éjfélnek lenni volna jó,
néznék előre, néznék hátra,
s az elbitangolt két egytestvér,
múlt s jövő egymásra találna.
Forrás: RMSZ, Színkép, 2000. május 20
Pusztai Péter rajza