Hermeneutikus gondolatok egy angol vers olvasása és értelmezése közben

[lásd: Száz év – nagy háború: Rudyard Kipling]

A Kipling-házaspár több mint egy éven át kétségbeesetten reménykedett, hogy fiuk valóban csak megsebesült és eltűnt a hadifoglyok tömegében – és előkerül előbb-utóbb, ha nyomorékon is, de élve. Nem került elő. (MIA – KIA – Vietnamból emlékszem még a nagy különbségre: killed in action – missing in action : hősi halált halt – eltűnt; az utóbbihoz még kapcsolódhat remény…) A zord atyában – aki kierőszakolta félvak fia bevonultatását – akkor szólalt meg zokogva a lelkiismeret. Az 1919-ban írt vers nem utal fiáéra sem saját magára, ezért számos irodalmár és kutató nem is veszi biztosra, hogy fias emlékének szentelte volna. Két ismeretlen beszélget – az én értelmezésemben a két vigasztalhatatlan szülő (bár erre is csak egy halvány utalás van az utolsó versszakban, melyben azt szólítják meg, aki kihordta a fiút, vagyis az anyát).

A versben – melyben csak a Jack név utal a hősi halált halt fiúra (így nevezték otthon, egyébként John volt) – a két fő elem a hiábavaló reménykedés és a csillapíthatatlan lelkiismeret-furdalás. Kiplingék második – utolsó – gyermeküket veszíttették el tragikusan (Josephine, a lányuk, kiskorában halt meg, tüdőgyulladásban).

A vezérszó – a ’tide’ – több értelmű, és csak az alapjelentése az árapály (az ’ár’ magában félrevezet; az árapály a mindig –szabályos (és Európa felőli)– visszatérést hordozza magáéban), jelent még több – az árapállyal összefüggő vagy nem függő – dolgot: kulminálás, tetőfok /high tide/, alacsony/magas vízállás, dagály- rise of the tide, apály – ebb-tide, az árapály sodra – drift of the tide, átsegíteni vkit vmin – tide stg over; irány, menet, folyamat, idő, időszak, történés – stb. stb. A ’this tide’ pedig talán lehet ’ez alkalommal’, ’ma’, ’most’.
A ’not this tide’ – föltehetően inkább ezt jelenti: ’ez alkalommal nem/nincs’ (ma/most – nem, ma/most sem, talán így is értelmezhető: /el/eddig – nem). Mint egy postási válasz a mindennapos kérdésre: Van-e levelem? Én ilyen postásosan próbáltam fölfogni az egészet (bár nem a postással, hanem a feleséggel beszélget az atya). Nem mindig sikerült eligazodnom a balladai homályban, de azt hiszem, közelebb állok a jó értelmezéshez, mint az eddig idézett…  fordító. Most a formára – a rímekre – nem adok; a nyers  fordításom viszont eléggé szöveghű…

Szentgyörgyi N. József