Tánczos G. Károly: Kocsmai miniatűrök 123. (Cila viccet mond a Lugasban és…)
Cila nem női név, bár a másik nem képviselői sem vetik meg az italt, a kocsmát, nem is macskáé (az viszonylag kevésszer viccelődik szóban, s nevetésre is olyankor késztet egyeseket, amikor szándékosan rálépnek a farkára), hanem a Laci anagrammája. E becenév még fiatal korában ragadt rá. Elmond egy, nem ritka kocsmai jellemhez illő viccet. „Két férfi rendszeresen jár kocsmázni. Már túl sok alkalommal csak az egyik fizet, megkéri hát a cimboráját, hogy időnként kérjen már ő is. A másik kér: Adjál már egy cigit!”
Aki nem ismerte nevetett, én is, sőt elmeséltem egy régebbi valós történetet, amikor a Vallon még Szamovár volt. „Akkor még erősen dohányoztam. Egy nemrég óta ismerős fickó (nevet nem mondok, mert úgyis letagadná) kért egy szálat. Mondtam neki, hogy csak kettő van. Ő: Igen? Akkor adjál már a barátomnak is!” Úgy meglepődtem a válaszon, hogy oda adtam. Vásároltam egy másik dobozzal.” Lett derültség is, lehülyézésem is, szóval felpezsdült az élet itt, a Lugasban.
2014. május 31. 20:41
Karcsikám, mi történt a Szamovárral, hogy-hogy a Lugasba jársz? Nincs az neked messze?
Puszilunk. Vigyázz magadra!