Gergely Tamás: Tenyere
/Vadmalac-félperces/
Nézte a nyitott tenyerét: hogy ujjainak vonala egy pontban összefut.
”Ideje összegeznem…?”, tette fel magának Vadmalac a kérdést.
Viszont ha az ablakon kinézett, sütött a nap, végre kisütött, új élet ébredt, azon vette észre magát, hogy beleszagol a levegõbe, keresi benne a tavasz illatát.
”Éppen most?”, kérdezte. Érezte, megfájdul a lelke.
Pusztai Péter rajza