Rámnárájan

Egy kócos, szakadtingű, mezítlábas, tízévesforma gyerek üldögélt az ajtóban.Valaki azt mondta, hogy a testvéréhez jött.

– Hogy hívnak?
– Rámnárájan.
– Honnan jöttél?
– A Howrah állomásról.
– Kit keresel? Hogy hívják a testvéred?
– Baradar.
– Nem a testvérét keresi, hívjátok ide Puspalt!

Puspal már találkozott az ajtóban Rámnárájannal. A hivatalos felvételt azonban Matthew atya, az igazgató intézi.
– Itt van ez a képes újság. Matthew atya a városban van. Csak estére jön. Várd meg!

-Hogy kerültél ide?
-Egy bihári faluból jöttem. Elszöktem hazulról. Egy évet a patnái állomáson voltam, s néhány hónapja átjöttem Kalkuttába. A vasúti kocsikat kutattam. Az állomásról ismerem Baradart. Egyszer Teréz anya tesvérei elhoztak fürödni a szomszédos otthonba, a Nobodzsibonba. Az egyik testvér a barátom lett. Mondta, hogy lakhatnék az Ásálajamban.

Mikor az igazgató megérkezik, Rámnárájan a földön alszik. Egy órával később az udvaron mosolyog.
-Beszéltem Matthew atyával. Maradhatok.

Este hatkor már beül a többi gyerekhez tanulni. Egy önkéntes tanár tanítja a hindi ábécét. Egy füzetből kitépett lapon Rámnárájan is írni kezd egy kölcsöntollal. Már korábban is ismert valamit az ábécéből, de most csak az a-ra és az á-ra emlékszik. A többi gyerek nem törődik a kócos és piszkos új fiúval. A tanár megnézi az ő lapját is, és magyarázza a rövid és hosszú i-t és u-t.

Fél nyolctól labdajáték a kosárlabdapályán. Rámnárájan csak nézi, és az egyik önkéntessel beszélget. Nyolckor vacsora a pálya szélén. A gyerekek négy rajba sorakoznak. Rámnárájant az egyik raj elejére állítják. Az egyik fiú imádságot mond: hálát ad a napért, és Isten áldását kéri a jelenlevőkre. A vacsora rizs, főtt zöldség és lencseszósz. Miután megkapta a vacsorát, az új fiú odaül néhény „régihez”.

– Itt maradsz?
– Maradok.
– Nem szöksz meg?
– Nem.

Ennyi volt az első beszélgetés. Étkezés után mindenki elmossa fémtányérját, amit aztán rajonként külön-külön szekrényekbe raknak. Evőeszköz nincs: Indiában a kezével eszik az ember. Kilenc órakor esti sorakozó. Puspal beszél a napról. Néhány gyerek fegyelmezetlen volt:
– Ha itt is úgy viselkedtek, mint az állomáson, nincs értelme, hogy itt vagytok!

A cserkészek maradnak, a többiek mennek aludni. Néhány középiskolás fiú még felvonul a második emeleti tanterembe tanulni. Rámnárájan nem mehet a többiekkel, őt az utcán lakó fiúk szálláshelyére küldik a szomszédos épületbe. Kap két pokrócot. Az egyiket maga alá teríti, a másikkal takarózik.

A bentlakóknak reggel ötkor ébresztő. Az idősebbek felrázzák a fiatalokat. Itt is mindenki a földön alszik két pokróccal. Az „ágyneműt” összegöngyölik, és felrakják egy polcra. Megmosakodnak. Negyed hatkor imádság: egy bengáli ének Istenhez, a világ Teremtőjéhez, és a Miatyánk hindiül. A gyerekek között van hindu, muszlim és keresztény, de ezeket az imádságokat mindegyikük magáénak érzi. Fél hattól negyed hétig foci az otthon melletti hatalmas füves pályán. Erre már Rámnárájan is előjön a másik szálláshelyről, és beáll az egyik csapatba.

Negyed héttől takarítás és reggelikészítés. Mindegyik rajnak megvan a maga munkája. Hétkor, a reggeli előtti sorakozónál Matthew atya végleg beosztja Rámnárájant az egyik rajba. Nyolc órától munka. Néhányan iskolába mennek, a legtöbben a műhelyekbe. Vannak, akik könyvet kötnek, mások varrnak vagy gyertyát öntenek; nehányan esztergagépen dolgoznak vagy krétát készítenek A soros négy gyerek ebédet főz. Rámnárájant nyolc-tíz másik fiúval ház körüli munkára küldik. Egyiküknek a kerítést kell festenie, mások a kertben dolgoznak, a többiek szemetet válogatnak. Rámnárájan is egész délelőtt rossz matracokat és szemeteszsákokat cipel egy másik fiúval.

Tizenkettőkor ebéd: indiai lepény, hozzá zöldség és rizs. Az ebédet a tűző nap miatt a folyosón osztják. Áprilisban már harminc fok fölött jár a hőmérséklet, és ez július végéig, a monszun beköszöntéig csak fokozódik. Ebéd után játék, aztán kettőtől megint munka fél négyig. Munka után fürdés, majd tanulás. Közben egyszer tea-szünet.

Vacsora előtt George atya bonyolult kidobós játékra tanítja a gyerekeket. Maga is játszik. Sok a szabály, ő ügyel a betartásukra. Mindkét csapatnak van börtöne, vannak foglyok, vannak szabadok és vannak szökevények. Háromszor is újra kell mindent kezdeni a szabálytalanságok miatt. Negyedszerre már megy rendesen. A gyerekek nagyon élvezik. Óriási a hangzavar.
*
Másnap nagypéntek: Indiában munkaszüneti nap. Délelőtt keresztút. Mindenki átvonul Teréz anya testvéreinek közeli házába, a Nobodzsibonba. Az első állomást jelző táblát Rámnárájan tartja. Aztán a munka helyetti szabadidőben játék, délután pedig film Jézus életéről.

A következő nap a bengáli újév: 1402. Szintén munkaszüneti nap. Rámnárájan elújságolja:

– Már le tudom írni a nevemet: Rá-ma-ná-rá-ja-na. Kaptam tollat és tiszta ruhát is, de munka közben a régit kell hordanom. Van már szekrényem, és holnapután alhatok a többiekkel, majd meglátjuk. Ma este el akarok menni a feltámadásra.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ