B. Tomos Hajnal: Kellene egy vízpart

Végső soron elképzelhetném
mint kisgyermek,
a láthatatlan nemlétezőt,
üdvözölhetném kalaplevéve
a hiányzó jelenlévőt –
rejthetném népmese-fa
magasába tartaléknak,
ami az álomból megmaradt:
csöpp fehér tollú békét,

de kellene mindehhez
egy vízpart, forró
nyomokból pillogó homokkal,
hogy mint a mosoly
félhold-száját,
rákarcoljam a holnapot.

2014. április 21.