Önéletrajzi dokumentumregény

Iskolai átlagom tanév végén 6,19 (VIII. o-ban 5,89), és semmi matematikai pótvizsga. Nem volt könnyű ciklus, de ezen is túlestem. Osztályfénykép, vakáció, aztán felsőbb fokon, nagyobb kihívásokkal folytattam a tanulást.

Osztálykép

Pro primo: megtanultam németül dr. Ernst Häckel kétkötetes nyelvkönyve segítségével. Nekifogtam úgy november felé, és 1960 áprilisában kissé döcögve, de már mindenről szabadon tudtam eszmét cserélni. Makkai Endre tiszteletes, azaz Bandi bácsi megismertetett egy fiatal evangélista lelkésszel, így már társam is volt, akivel rendszeresen gyakorolhattam.
– Ich wünsche Ihnen einen recht guten Tag! Wie geht es Ihnen, verehrter Herr Lehrer? [német: Jó napot kívánok! Hogy van, tisztelt tanár úr? ]  – köszöntem egyik reggel volt némettanáromra folyékonyan.

Ahogy rám nézett, már az egyedül megérte megtanulni németül.
A második kihívást a cirkuszi számok kieszelése és begyakorlása képezte. A kézenállást már művészi fokon elsajátítottam. De mit ér egy szimpla kézenállás a cirkuszban? Semmit. Egy cirkuszi akrobatának legalább fél kézen kell tudnia állnia. Nekem nem ment, és edzőm sem volt, mint a budapesti artista iskolásoknak. Próbáltam így, próbáltam úgy. Totális kudarc. Még elméletileg, bár ez a legkevesebb, sem pedzettem, mit kell tennem ahhoz, hogy elérjem a célomat. No, majd idővel. A világot sem egy nap teremtette az úristen. Addig is szokjunk a magassághoz, mert egy magasságtól félő tornászból sohasem lesz ekvilibrista! Kezdtem a fáramászással, aztán következtek a sziklák, kilátótornyok, kézen álltam öt-hat egymásra rakott széken, szakadékok peremén… Számok. 1. Kézállás két hosszában felállított párhuzamos deszkán. 2. Egyensúlyozás a hengeren. 3. Ugyanez ülő helyzetben két széklábon. Hosszú-hosszú hónapokig gyakoroltam anélkül, hogy édesanyám vagy más sejtené, mivel foglalatoskodom a szobában. Nagymama nem jött számításba, mert akkor már végleg kiköltöztünk az udvarba, egy szoba-konyhás lakrészbe, és ugyanúgy fizettük „doamna Katonának” a lakbért, mint a többi albérlő.
Különben új taggal gyarapodott a családunk: megérkezett Jancsi Kökösről. Megszűnt a munkahelye, új állás után kellett néznie. Milyen magas, jóképű fiatalember lett a bátyámból! Csak ne morogna mindig, amiért én édesanyám jóvoltából munka nélkül is megélek. De elállna a szeme-szája, ha megtudná, milyen nehéz és nyaktörő mutatványokon dolgozom. El, hogy­ne, bár attól még alighanem tovább piszkálódna, mert ilyenek az emberek: csak azt tekintik munkának, amiért fizetnek.

(Folytatjuk)

1. B.Tomos Hajnal:
   2014. május 4. 14:29

   Recht gut,aber…ha az a fiatal lelkész erdélyi szász volt,(márpedig úgy értettem),akkor valószinű,hogy ágostai hitvallású evangélikus volt.(Luther Márton irányzata)Tudtommal az evangélista egészen mást jelent.Entschuldigung !

2. Petrozsényi Nagy Pál:
   2014. május 5. 06:24

   Tökéletesen igazad van. Összetévesztettem az egyébként nagyon hasonló szavakat, mint például egyesek a pedagógiát a pedológiával. Kösz. Részemről már javítom is (az eredeti kéziratban.)