B. Tomos Hajnal: Hangulat
Nem hasonlítom magamat
az árbocrúdhoz,
pedig fásultan állok a tömegben,
vállam fölött
selyemtincs csattog a szélben,
körülöttem hanghullámok
ütemes érkezése.
Testem a part,
szememben homokfelhő –
nem látom
az ember-tengert.
Pusztai Péter rajza
2014. április 29. 12:18
selyemtincs csattog..? nem tudom, miért, nekem józsef attila jut eszembe: „Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szívem”…