Regénykezdet

Fiatal, távolról csinosnak látszó nő áll korán reggel az útszéli kanyarban. Az ablakból épp a kanyarra látni. Minden reggel ott áll: esőben, ködben, napsütésben. Némi várakozás után váratlanul lefékez mellette egy szürke gépkocsi, beszáll, s már el is tűntek a kanyarban. Ez így megy hosszú évek óta. Hogy mi történik a nővel a továbbiakban? Gondolom, erről szólna a regény…

1. B.Tomos Hajnal:
   2014. május 22. 07:45

   Miért mindig a kanyarban várakoznak ezek a nők?Hozzátartozna a szakma mikéntjéhez?
   Mert legutóbb én is kanyarban láttam egy hasonló esetet,de ahhoz egy erdőszél is tartozott. Talán mondanom sem kell,hogy a regény ott folytatódott.

2. Keszthelyi György:
   2014. május 22. 08:57

   Szerintem arról szólhat tovább, hogy a DNA sikkasztással, csalással, árulással és a gazdaság aláásásával ingyen a rendőrségre szállítja a csinosnak látszó nőt. Aztán törvényszék, ítélet, stb. Még gondolni sem jó reá.

3. Cseke Gábor:
   2014. május 22. 09:21

   De mégis mindig visszatér és semmi nem látszik rajta, a viselkedésén, hogy üldöznék vagy nyomorgatnák vagy egyebek. Úgy tűnik, mintha munkába menne. Mint egy tanárnő, aki órára siet. És a sarkon vár, mert ott fordulnak ki a városból a gépkocsik. És mindig ugyanaz az autó. Évek óta. Nos, ezek az első regénylapok…

4. Keszthelyi György:
   2014. május 22. 11:31

   Akkor ez egy kitartó házasságtörés.

5. Cseke Gábor:
   2014. május 22. 11:51

   Az érdekes az, hogy legtöbben saját magunkból teszünk hozzá valamit a szabadon alakítható történethez…

6. Keszthelyi György:
   2014. május 22. 13:17

   Se autóm, se jogosítványom, máson kell törjem a fejem…