Háborús időkben, amikor nemcsak a katona, hanem minden ember a térképet nézi, vizsgálja, igen fontos dolog megtudni, hogyan igazodunk el a térképen ? Különösen a katonának kell ezt kitűnően tudni, amikor gyakran ismeretlen vidéken nyomul előre és csak a térkép adhat neki útbaigazítást. Előveszi az ellenséges terület előre elkészített nagyon részletes térképét és biztosan vesz helyes irányt haladásának.
A polgáremberek közül is nagyon sokan megnézik a térképet a községházán, hajó- és vasútállomáson, irodában vagy másutt, de nagyon kevesen tudják, hogy az arra rajzolt vonalak, karikák mit jelentenek. Már pedig enélkül azt sem tudjuk, mi van arra a térképre rajzolva ? Aki olvasni akar, annak meg kellett előbb tanulni azokat a jeleket, amelyeket térképbetűknek nevezünk. Aki a térképen el akar igazodni, annak meg azokat a jeleket kell ismernie, amelyekkel a térképeket rajzolják.
A térkép feladata az, hogy a föld kisebb-nagyobb területeit, a rajta levő hegyeket, folyókat, tavakat, erdőt, várost, vasútat stb. hűségesen feltüntesse, úgy hogy segítségével olyan vidéken is eligazodhassunk, ahol még soha sem jártunk. A térkép tehát pontosan megrajzolt képe valamelyik földterületnek és hűségesen beszámol mindarról, ami jelentős azon a földterületen van.

A Föld felületén legfeltűnőbbek a hegyek. Ezeket a térképeken, mint a rajzunk mutatja, sok apró, egymás mellé helyezett, finom kis vonallal szoktuk jelölni. A nagyon sűrűn egymás mellé rajzolt vonalak jelentik, hogy a hegység nagyon magas, a ritkább vonalakkal alacsony és lankásabb hegyeket jelölnek. A hegyek rajzában néhol — kis háromszög mellett — számokat is találunk. (Képünkön 1350.) Ez azt jelenti, hogy az a hegycsúcs ott, ahol a jel mutatja, 1350 méter magas…
A hegyekből erednek a folyók. Tudjuk, ezek nem egyenes vonalbán, hanem girbe-gurbán folynak, azérf á jelük a térképen a kanyargó vonal, Minél nagyobb a folyó, annál vastagabb vonal Scsz a térképen a jele. Persze ezeknek a vonalaknak az iránya teljesen ugyanaz, mint a folyónak a természetben, hiszen azt mondottuk, hogy a térkép hű képe a földterületeknek. Ahol a folyó ered, ott még kis ér, vagy patakocska, — ott tehát a képen hajszálvékony vonal a jele, de minél tovább halad, annál szélesebb lesz és a térképen is vastagabb vonallal jelölik. Ha közben úgy van rajzolva, hogy két ágra nyílik és megint egy ágra ér össze, úgy a kettős vonal közötti terület szigetet jelez. Hogy a nádasokat és mocsarakat hogyan jelölik, az rajzunkon szintén jói látható,
A térképeken a tó és tenger, alakjuknak pontosan megfelelően vannak jelölve. Ügy a tó, mint a tenger, a part irányának megfelelő vastag vonallal és ezen belül a tó vékony vonalakkal, a tenger pedig egyenes apró húzásokkal van jelölve.

A térképek tájékoztatnak bennünket a vasutak felől is. Ezeket két párhuzamosan haladó vékony vonal (a két sín) jelzi, melyeknek a közei közben-közben be vannak feketítve.
Képünkön a vasút három kör mellett halad el. Az első körben kis pont van : így jelölik a falukat.
A falu jele mellett kis vasutas zászlócskát találunk. Ez azt jelenti, hogy a község vasútállomás. A kürt rajza pedig azt jelenti, hogy ott a faluban posta is van. A vasút rajza mentén tovább haladva, találunk egy kis kört, amelyben nagyobb fekete pont van. Ez a nagyobb községek jele. Ugyancsak a vasút mentén van a nagyobb körbe rajzolt kisebb kör, amivel a ?áros o-k a t jelöljük. Térképünkön találunk még egy kis kört, amelyben se pont, se kisebb kör nincs. Ez a puszták jelzése.

Az országutat két egymás mellett haladó vonallal jelölik. A dűlő utakat az út irányának megfelelő vékony vonallal rajzolják, A mezei gyalogútat pedig apró, egymás mellé tett pontokkal. Ha egyenes, vékony vonalat és mellette kis pontokat látunk a térképen, ez azt jelenti, hogy ott megyei út van.
Az országokat, vármegyéket egymástól határok választják el a térképeken.

(…)

Aki ezeket a jeleket ismeri, minden térképen eligazodik, aminek földrajzi ismeretszerzésnél, de főképen a katonaságnál veszi nagy hasznát.
Vannak színes térképek is, ahol az alföldeket zölddel, a hegyeket barna színnel festik, de aki a most ismertetett jeleket megtanulja, eligazodik a festett térképeken is. Különösen, ha előbb figyelmesen nézegeti a térképek alján vagy oldalán levő jelmagyarázatot (a mi térképünkön is van), ahol a térképen használt jelek vannak feltűntetve és megmagyarázva.

Forrás: Vasárnapi könyv. 1914. Második félév, 5. füzet