Napló jegyzetek 1916. május 19-től 1917. január 1-jéig*

18-án d.e. 10-12-ig Maksay ezredorvos jelenlétében megvizsgáltam a legénységet, s a rühes, tetves vagy nemi betegeket kicseréltük tisztákkal illetőleg egészségesekkel.
Május 19-én reggel 6.45-kor indult vonatunk a fehérvári állomásról. Útirány Arad, Budapest, Wien, Salzburg, Linz, Insbruck, végállomás Sterzing, ahol május 22-én kivagoníroztak bennünket… Ezután elmasíroztunk kijelölt lakhelyünkre, a 12 km-re fekvő Maulsba. Kissé nehezen ment a gyaloglás, mert nemigen voltam még a hegymászáshoz szokva. Éjjel 11 órakor érkeztünk Maulsba, ahol a tisztikar nagy részét az egyedüli szállodába, Gasthaus Staflerbe kvártélyozták be. Én Kdtt. Kratschwill és Kadettasp. Teichnerrel lakom egy első emeleti szobában.
25-én megválasztottak Menagoffiziernek. Szóval, most már a tiszt urak gyomráról is kell gondoskodnom. Nehéz feladatnak tűnik nekem 19 féle ízlés szerint főzetni, de megpróbálom. Bevásárlás ürügye alatt többször megyek le Sterzingbe, igen kedves kis tiroli mezővároska.
27-én este az 59-esek a Hotel Statterben, Sterzing állomás mellett ismerkedési estet rendeztek, amelyre a 21, 59, 14, 50 Regimentek tisztjei voltak hivatalosak. Ki-ki zsebbeli állapota szerint rendelt vacsorát és italt. Mindenféle kuplékkal, szerelmi posta, tombola satöbbivel szórakoztattak minket, de tudja Isten, mégis valamennyien magyarok olyan kellemetlenül, illetőleg kényelmetlenül éreztük magunkat, de mégis legtovább tartottunk ki. Reggel háromkor mentünk haza szekérrel, kissé meg is áztunk, de elázva nem voltunk. Másnap ebédnél tárgyaltuk, hogy bizony nekünk is kéne valamiféle mulatságot rendezni, de legtöbben még korainak mondták és leszavazták az indítványt, annál is inkább, mert még alkalmas helyünk sincs mulatság rendezésére.
1916. VI. 5. A tiszttársaim megvannak a Menaggal teljesen elégedve, pedig az igazat megvallva, nem sokat törődöm a konyhával, de ügyes szakácsom van, civilben tordai kereskedő, Ferenczi Géza, olyan dolgokat produkál, hogy igazán csodáljuk. Az asztalnál Kern és Mihály kapitány nyilvánosan megdicsértek, pedig tulajdonképpen nem engem, hanem a szakácsot, Ferenczit illeti a dicséret. Meg is jegyeztem szerényen, és Ferenczinek elismerésül 25 Memphis cigarettát adtam. Látszott rajta, hogy nagyon örül neki, mert dohányneműt nagyon nehezen lehet beszerezni.
1916. VI. 8. Minél többet produkál az ember, annál többet kívánnak… Ebédkor tudomásomra hozzák, hogy van nullás lisztünk elég, süttessek fehér kenyeret. Miért ne, már a magam érdekében is megpróbálom. Volt egy ügyes pék az I. századnál, azzal rögtön megtárgyaltam az ügyet, s már ma este hófehér kenyérrel vacsoráztunk. Minden vasárnap orvosi vizitet tartok, nemi megbetegedésekre különös figyelmet fordítok, mert már nyolcat küldtem kórházba nemi betegséggel. Iskolát tartok a nemi betegségektől való védekezésről és a napszúrásról, pedig nemigen félünk a napszúrástól, mert meglehetősen hűvös az időjárás, de parancs, parancs…
…12-én megkaptuk az engedélyt a költözködésre. Én este az offiziers-konyhával szekérre pakolva átmentem Gossensassba. 11-kor éjjel értünk oda. A Grosshotel Grabnerben szálltunk meg, kaptunk helyet a konyhánk részére, a lakásom a 11/23 szobában van. Gyönyörű szobácska, ilyen talán nem is volt, s talán nem is lesz soha. Kitűnő matracos ágy, plüss fotel, plüss dívány, márvány mosdó és éjjeliszekrény, íróasztal. Villany az ágy mellett estéli olvasáshoz, villany az asztal felett stb. Igazán kellemesebb lakást kívánni sem lehet. Másnap reggel 9-kor bemutatkoztam Oberarzt dr. Schadelbauernek…
1916. VI. 20. Igazán kellemesen telik az idő itt Gossensassban. A leopoldshofi őrházban van Tóth Sanyi is. Ő mutatott be egy kis barna ápolónőnek, Marlene Mersher, akivel elég kellemesen lehet szórakozni. Tud németül, franciául, angolul és olaszul. Nagyon művelt és szép hölgy.
1916. VI. 25. A múlt hét végén elment Tóth Sanyi Innsbruckba, de én azért rendesen feljárogatok délutánonként Leopoldshofba. Adott a kicsike fényképet… Nagyon kellemes délutánokat töltöttem Leopoldshofban. Mindegyik tiszt kerít magának valakit, Naschety főhadnagyot már úgy ismerik az ápolónők, hogy kővel nehezített szerelmes leveleket dobálnak le az emeletekről, ha arra megy.
VI. 26. Megterveztük és elhatároztuk a rewanscholó mulatságot… közösen fogjuk viselni a költségeket, s megmutatjuk, hogy milyen a magyar vendéglátás, nem úgy, mint ők tették, hogy ismerkedési vacsorára hívnak, és ki-ki maga kell fedezze a rendeléseit.
VI. 28. Az est reményen felül igazán felségesen sikerült, bemutatták a kalusertáncot, amely különösen nagy tetszést aratott. A jelen lévő hölgyeket és urakat kértük fel a szereplésre azzal a kifogással, hogy mivel mi magyarok vagyunk, s kevesen tudnak közülünk németül, nemigen tudunk németül előadni. Nagy tetszéssel fogadták az indítványt. A jelen lévő hölgyek közül egy páran zongoráztak, különösen szépen zongorázott Jaske 14-es kapitány baba arcú, gyönyörű felesége. Egy pár tiszt monológot adott elő… A mi négy tagból álló cigányzenekarunk is kitett magáért. Igazán látszott, hogy kellemesen telik mindegyiknek az ideje. Különösen megéljenezték a sörhöz felszolgált sósperecet, ez nekem szólott, ők persze nem tudják, hogy mi már 3 hete fehér kenyeret, kiflit és zsemlét eszünk, ez igaz, hogy szinte csodásnak látszó dolog, a háború második éve végén fehér kenyér és kifli. Körülbelül 100 vendég volt, s 800 krigli sör fogyott el. Senkitől egy vasat sem fogadtunk el, meg is éljenezték a vendégszerető magyarokat, ami még ebben a háborús világban is jólesett valamennyiünknek. Az első vendégek reggel négykor távoztak, de sokan d.e. 10 óráig pezsgőztek. A költségeket közösen viseltük, személyenként 60 koronába került, de egyikünk sem sajnálta, mert legalább megmutattuk, hogy milyen a magyar vendégszeretet.
VII. 10. Átmentünk vonattal Mezolombardóba. Bűzös, piszkos városka, látszik, hogy taliánok lakják, össze sem hasonlítható Gossensassal. Nekem meglehetős jó lakásom van, a tulajdonost Piotro Pezzinek hívják. Folyton a nyakamon van, s félig olaszul, félig németül s latinul kér, hogy ügyeljek a házra s a berendezésére. Megnyugtattam az öreget…
1916. VII. 11. A Messe részére edényeket kölcsönöztem s terítőket. Az urak meg voltak elégedve a helyzettel, s a vacsorával, amely első benyomásra nem valami jóval biztatott. Szép lányok vannak a városkában, s nagyon könnyen kaphatók.
1916. VII. 18. Elmentem Bozenbe bevásárolni a konyha részére, és gyógyszereket faszolni. Gyorsvonattal utaztam 35 perc alatt. Bozenben remekül telt az idő.
1916. VII. 27. Egészen jól telik Gadinéban. Nekem is elég jó szobám van a Messével egy házban. Gadinéban typhus [tífusz] dühöng, ezért a falu közepén levő kutat elzárták, a katonák egy forrásból isznak…
1916. VIII. 8. Deszkát kaptam a Bauns-kommandótól és dekkungot építtetek magamnak, holnap estére készen kell lennie, ha törik, ha szakad. A talián elég csendesen viselkedik, csak néha küld egy pár ekrazit gránátot a hátunk mögé, a völgybe, de nem sok hatással. Mi a Monté Tormenóban vagyunk.
1916. VIII. 9. Ma délben elkészült a dekkungom, estére már benne fogok lakni, illetőleg aludni… Az éjjelek hűvösek, az egész éjjel dideregtem, szinte hidegebb van bent, mint kint. No, de majd segítek rajta.
1916. VIII. 10. Kint voltam a stellungban, a VI. és VIII. századnál, hogy a parancs értelmében az egészségügyi viszonyokat felülvizsgáljam (latrina)… Minden a legnagyobb rendben volt.
VIII. 12. Semmi újság, esős idő. Egész éjjel esett, bent a dekkungomban jól megáztam. Holnap újjáalakítom a fedélzetemet.
VIII. 17. Tudatták, hogy holnap, a király születésnapjának évfordulóján Gróf Majláth erdélyi püspök fog misézni a Rgt. kommandónál. Sajnos, az én Baunom a stellungban van, s így nem vehetek részt az istentiszteleten, pedig nagyon szerettem volna. Este a legmagasabb hegycsúcson hatalmas máglyával ünnepeltük az évforduló estélyét (Campo Molonaro).
VIII. 18. Reggel 6-kor 21 ágyúlövés ébresztett fel álmomból, amelyet a tüzéreink adtak le a talián a stellungokra. Igazán ünnepi faszolás volt még a legénységnek is. 10 órakor 21 ágyúlövés előzte meg a nagymisét, amelyen a tartalékban lévő századok és a stellungban levő századoktól 10-10 ember vett részt… 10 óráig esős idő volt, s 10 órakor hirtelen kiderült az ég. 12 órakor ismét 21 ágyúlövést adtak le a talián stellungokra, s a stellungban lévő egész legénység háromszoros hurrával éltette az uralkodót. A talián is úgy látszik tiszteletben tartotta a mai napot, mert legalább az ezredünk frontjára egyetlen ágyúlövést sem adott le.
VIII. 29. Éjjel jött a sürgöny, hogy a gaz Románia megkezdte ellenünk a hadműveleteket. Nem lepődtünk meg, tőle csak ezt várhattuk.
VIII. 30. Ma kaptam hazulról egy első 35 dekás csomagot. Ködös idő van. Az újságok még nem hoznak Romániáról semmit.
IX. 1. Megkaptam a kért typhus-oltóanyagot, s parancs szerint holnap kimegyünk a stellungba oltani. Szép idő van, a front csendes. Levél ma sem jött.
IX. 2. Reggel 8 órakor indultunk a főorvossal ki a stellungba oltani. Előbb a VI. századot oltottuk be, azután a VIII.-at. Steuer főhadnagynál ebédeltünk igazán úriasan és elegánsul… A pressbericht szerint Csíkszereda és Nagyszeben is oláh kézen van. Gyönyörűen vagyunk. Ma sem jött levél.
IX. 5. Ma kaptam meg az újságban hirdetett, levelezni óhajtó hölgyeknek leveleit, s válaszoltam rájuk. Az eső folyton esik, semmi különösebb esemény nincs. Már a sürgöny sem érdekel, jöjjön, aminek jönnie kell.
IX. 10. Az olasz már hajnali 3 órától ágyúzza az V… stellungot…, de már a tüzérség visszaverte. Valami 100 halott van a szomszéd stellungok előtt.
IX. 11. Az éjjel a legénység háromszoros hurrát kiáltott, mikor meghallotta, hogy Silistra (Dobrudzsa) elesett. A talián tovább ágyúzta az V. stellungot, de nem sokra ment vele.
IX. 18. Az idő borús. Ma kaptam meg hazulról a 7-i és 8-i lapokat. Hála Istennek, Erdélyben kezd nyugalom lenni.
IX. 19. Ma havazott először 15 centimétert, hideg nincs. Erdélyből ma sem kaptam hírt.
IX. 25. Mentünk a stellungba oltani… Muntean kapitánynál ebédeltem kitűnően. Délután Kovács főhadnagynál kellett volna az oltást folytatni, de megkért, hogy menjek másnap.
IX. 29. Esős az idő, csak úgy zuhog a zápor. Ma kaptam meg az 5-én elküldött 5 kilós csomagot. Két üveg konyak, egy kis szalonna, egy üveg befőtt, teasütemény és a szürke kamáslim voltak benne. Ma este tudtam meg, hogy tegnap és ma raushasaná volt.
IX. 30. Szép derűs idő van, holnap megyünk a stellungba a cholera [kolera] II. oltást elvégezni. Délutánfelé megint beborult az ég.
X. 1. Steuer főhadnagy úrnál ebédeltünk kitűnően, megkínált szőlővel, ma ettem először az idén szőlőt. A mai pressbericht a vöröstoronyi román vereségről számol be.
X. 2. Ma kaptam meg a fizetésemet, és 90 K Feldausrüstung beitragot, így összesen 350 K kaptam. Az idő nagyon szép. A patkányok és egerek a szomszéd faluból behúzódtak a mi barakkaink köré, s egész koncertet rendeznek éjjel a barakkomban. Mindent összerágnak, még a befőttet is szeretik.
X. 8. A talián ágyúzza erősen az M. Seluggiót… küldött vagy 110 gránátot s 49 srappnelt, de veszteség nélkül. Ma este éppen együtt borozgattunk Kovács főhadnaggyal… amikor hírül hozzák, hogy Brassó ismét a miénk. Majd sírtunk örömünkben.
X. 9. A talián nagyon ágyúzza… Épp most telefonálják, hogy Csiky Sándor… a 19. századtól aknától találva hősi halált halt.
XI. 15. Semmi újság. Havazik és hideg van. Ma éjjel annyira fáztam, hogy éjjel 11-kor felkeltem és tüzet raktam.
XI. 16. Ma kaptam typhus oltóanyagot, hogy oltsam be azokat az embereket, akik szeptemberben nem voltak beoltva. Hazulról írják, hogy a Fried hadnagy legényével csomagot küldtek. Még mindig én vagyok a Chefarzt.
XI. 17. Ma reggel óta havazik és hideg van. Kint voltam reggel 9-től 11-ig a 20-ik századnál a hiányzó ty oltásokat elvégezni… Ma este kérdezték telefonon a Rgtskmdtól, hogy mikor születtem és hol? Milyen nyelveket beszélek, mikor rukkoltam be katonának, mikor neveztek ki Kdtnek… Öt perc alatt megadtam telefonon a választ. Hogy mire kellenek ezek az adatok, fogalmam sincs. Bármi történjék is, én teljesen megnyugszom Isten akaratában. Hideg van, havazik.
XI. 19. Ma van 6 hónapja, hogy elhagytuk Gyulafehérvárt. A havazás megállott, és kezd olvadni a hó. Körülbelül 45 centiméteres hó esett. Ma kihúztam egy embernek a felső második jobb premoláris és első moláris fogát, nagyon gyorsan és könnyen. Délutáni vizitnél 2 felső premoláris fogát betörtem. Ma a nagy hó miatt még mostan sem kézbesítették a postát du. 5 órakor, pedig máskor már este 9-1/2 10-kor itt szokott lenni.
XI. 21. Egész éjjel zuhogott az eső, a hó nagy része elolvadt. Postát ma sem kaptunk. A dekkungomba is becsepegett egy pár helyt az eső, pedig már mennyit igazítottam a tetején, de ilyen záporban nem is csoda, olyan nagy cseppekben esik, hogyha öt kabát is van az emberen, éppen a bőrig áthatol minden csepp. Épp most hallom, hogy a tegnap este egy hólavina elsodorta… a dekkungjával együtt. Szegény kollégámat halva hozták ki a romok alól. Megsebesült még dr. Horovitz hadnagy és dr. Ferenczi… Isten veled, kedves pajtás, nyugodjanak békében poraid…
XI. 22. Most telefonálta Kramer, hogy Őfelsége a tegnap este meghalt. Ma délután végre megkaptuk kétnapi postánkat. Anyuskámtól Pestről lapot kaptam, írja, hogy bevásárlás miatt Pesten van.
XI. 23. …Ma délután tettem le a hűségesküt Károly királyunk hűségére…
XI. 24. …Ma itt volt Todea, Frick és Fodor, s jól elszórakoztunk. Még mindig egyedül vagyok, s kitűnően érzem magam, csak olyan kedvtelen vagyok, magam sem tudom miért, talán az előléptetésért, pedig igazán nem tehetek róla. Bele kell nyugodnom.
XI. 28. Jól telt az idő, voltam Nussbaum és Loeb hadnagynál, kitűnően telt az idő, kitűnően szórakoztunk, írtunk Fehérvárra társaslapokat. Délután az V. kompnak egy itt lévő tagját oltottam be ty ellen. Ma volt pressberichtben az az örvendetes hír, hogy Amerikában megkezdődtek a béketárgyalások Wilson elnöklete alatt. Adná a Mindenható, hogy eredményesek legyenek.
XII. 3. Ma meghalt királyunk lelki üdvéért istentisztelet volt… rögtönzött, fenyőgallyakkal kirakott oltár előtt. A tábori lelkész, Darabant magyar és román beszédben méltatta az elhunyt uralkodót. Az őrnagy úr, Artner is intézett egy lelkes német beszédet a katonákhoz, amelyet a tiszteletes Darabant fordított le magyarra és románra… Az istentisztelet alatt Vakar 19 komptól egy önkéntes photografált. Azután meghívtam Vakárt ebédre, s engem is lephotografált a dekkungom előtt.
XII. 6. Este nem jöhetett faszolás, sem posta. A hólavinák a közlekedést teljesen elzárták. Este vacsoránál hallottuk nagy örömmel, hogy Ploiesti és Bukarest elesett. Az őrnagy úr töltött, s ittunk a központi hatalmak győzelmére.
XII. 7. Havazik és fú a szél. Az este nem jött meg a faszolás a nagy hólavinák miatt, s a tisztító munkálatokat végző emberek közül nyolcat megölt a lavina.
XII. 15. Hajnalban ismét elkezdett borzasztóan havazni, s ismét csak füstbe ment a faszolás. Kenyerünk már alig van. Ma nálunk ebédelt Domsa kapitány. A vacsorámat kikértem már előre, hogy ne kelljen felmászkálni. Éhes vagyok, és nincs mit ennem. A vacsora egy kis szalámi, két szardínia halacska s egy szeletke kenyér, inkább csak nézni, mint enni. Szomorú dolog, a legénység is éhezik, és nem tehetünk semmit, folyton havazik és faszolás nem jöhet… Ha ez tovább is így tart, nem tudom, mi lesz velünk. Isten velünk van. Szinte látni az embereken, hogy fogynak napról napra. Fáj a szívem, amikor látom, hogy éhesen is dolgoznak.
XII. 18. Ma van a 22. születésnapom. Adná a Mindenható, hogy a 23-ikat már odahaza, boldog családi körben érhessem meg. Ma jött meg Parlaky, és beköltözött az én dekkungomba. Nem valami nagyon tetszik neki a dekkung. Ma kaptunk rendes fasszungot, kivéve bort és vizet. Holnap valószínűleg minden rendbejön.
XII. 24. Nagyon kellemesen telt az est, annál is inkább, hogy a tüzérek vagy 10 üveg pezsgővel rukkoltak be. Habár a karácsonyfadíszek még nem érkeztek meg, mégis volt karácsonyfánk.
XII. 26. Ma istentisztelet volt a kath. és ref. részére. A Páter nálunk volt ebédre és Dániel hadnagy is. Kellemesen telt az idő… A talián ma szinte mondhatni pazarolta a tüzérségi muníciót, de semmi eredménnyel. A gránátok a nagy hóban ritkán robbannak, a srappnelek meg nem találtak el senkit.
XII. 31. Semmi különösebb. A 20 komptól Gefrt. Goja Vasilie körülbelül 100 méter magasságból a 19-ik komp konyhája elé zuhant, széthasadozott a feje. Most ásatom a sírját. Az est elég vígan telt el, boroztunk, pezsgőztünk egész 12 óráig, akkor eljött az egész tüzértársaság a főhadnagy vezetése alatt, pezsgősüvegekkel a hónuk alatt, boldog új évet kívánni. Fél kettőkor feloszlott a társaság
B. ú. é. k.
1917

Forrás: Hargita Kalendárium, 2007, Csíkszereda. 99-103. old.

* Weisz Mór doktor 1894-ben született Gyulafehérváron zsidó családban. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, és az első világháború után nem sokkal Kászonba került, ahol orvosként szolgált mindenki javára és megelégedésére egészen 1944-ig, amikor ő is a fasizmus áldozata lett. Úgy tudjuk, hogy a vonaton halt meg Auschwitz felé. Én mint immár majdnem harminc éve Kászonban élő és dolgozó családorvos, ismertem Weisz doktor özvegyét, Matild nénit, aki egy alkalommal régi iratokat vett elő egy fiókból. Akkor bukkantam rá az orvos első világháborús naplójára, amelyből az alábbiakban részleteket adok közre. (Sztojka Tamás)