Hogyha az értelmezések változnak is, de a tények tények maradnak.
Holnap lesz éppen 100 esztendeje, hogy a Fekete Kéz nevű szervezettel kapcsolatban álló Gavrilo Princip szerb diák merényletet követett el Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és feleségwe ellen, a főhercegi pár halálát követően pedig két hónapon át egymást érték a hadüzenetek. Kitört az első világháború.
A különböző történelmi források 9 és 15 millió közé teszik az áldozatok számát, sorolják a hadbalépések időpontját és a nagy csatákat, a haditechnika akkori legújabb vívmányait, de keveset beszélnek arról, hogy mit jelentett az 1914 és 1918 közötti négy esztendő az egymással háborúzó országok lakosságának és a különböző frontokon támadó-védekező vagy éppen hónapokon át állóháborúskodó közkatonáknak. Ez a feladat inkább az irodalomra és az újságírásra vár, s a világháború időszakában ugyanúgy, mint az azóta eltelt évszázad alatt.
Cseke Gábor nyugalmazott újságíró tavaly decembertől kezdve gyűjtögeti az első világháborúval kapcsolatos írásokat a magyar és a világirodalom neves alkotóinak szövegeit, korabeli újságcikkeket, kommentárokat, feljegyzéseket, anekdotákat, az életbe átcsordogáló kevésbé ismert háborús dokumentumokat és Sorscédulák a nagy háborúból címmel elektronikus könyvet szerkesztett belőlük. A hosszú internetkapcsolat címét nem mondom el, hiszen első hallásra amúgy sem lehetne leírni, de ha valaki begépeli a keresőmotorba a könyv címét – Sorscédulák a nagy háborúból -, akkor könnyen rábukkan.
A szöveggyűjteményt egy roppant érdekes műhelynapló vezeti be, amelyben Cseke Gábor nem csupán arról ír, hogyan bukkant értdekes és értékes forrásokra, hanem az idézett szövegekből már kiderül, hogy az írások legnagyobb érdeme: nem az utókor szemével néz vissza a történésekre, hanem az írások zöme azoknak az első világháborús éveknek az eszmerendszereit, állapotait, hangulatát jellemzik, amikor megszülettek. Ami azt is jelenti: több mint fél évi kutatási-válogatási és szerkesztési munka nyomán ez az igazi olvasókönyv képes arra, hogy hitelesen rajzoljon meg és sok-sok átmenettel árnyaljon egy olyan korszakot, amelyről napjainkban az iskolai történelemórák vagy a politikusi beszédek nyomán leginkább közhelyek forognak fenn.
Az ismeretlen katona halálát az ismerős politikusok okozzák. Cseke Gábor Juhász Gyulának ezt a korabeli mondatát választotta könyvének mottójául, és már ez is jelzi: válogatása arra is szolgál, hogy a könyv olvasója levonja a következtetést az első világháborús történésekből, és a huszonegyedik század hatalmas információs áradatában is éles szemmel, kellő megfontoltsággal és bölcsességgel önmaga gondolatvilágán átértékelve, figyeljen mindarra, ami körülötte zajlik.
A nagypolitika ugyanis, akárcsak száz esztendővel ezelőtt, nem sokat törődik a kisemberrel, és hangzatos eszmék jegyében hajlamos olyan kalandokba kergetni, ahonnan számára nincsen visszaút. A világháborúnak s a háborúknak általában ez az egyik legfontosabb tanulsága, és Cseke Gábor elektronikus könyve, benne sok-sok erdélyi vonatkozással, hozzásegít ahhoz, hogy ezt jobban megértsük.

Forrás: Bukaresti Rádió magyar adása, 2014. június 27.