Svéd javaslatra született meg

Nem hiszek a szememnek: az újságcikk egy budapesti szobor felállításáról szól, és nem egy Horthy-szoborról van szó vagy más, a jelenlegi rezsim nézeteit igazoló nemzeti projektről, hanem a svéd Raoul Wallenbergéről, aki a második világháború idején Budapesten zsidókat mentett. Ráadásul az Erzsébet-téren kapott a szobor helyet, ahová a kormány egészen más monumentumot tervezett, egy olyat, amelyik az akkori magyar kormányt felmentette volna a zsidók deportálásának a vádja alól.

Töprengek: ha ennek a Wallenberg-szobornak – alkotói Gustav és Ulla Kraitz – a testvérszobra nem New Yorkban az ENSZ-palota előtt állna, s ha a szobor nem a svéd állam ajándéka lenne, továbbá a szoborállítás nem svéd javaslatra született volna meg, lenne-e mit kiállítani Budapesten? Azon is elgondolkozom: miért a svédek kell megemlékezzenek arról, hogy egy svéd magyarokat mentett Magyarországon…?

Gergely Tamás