Tábori posta

Írok, írok, azt se tudom,
Azt se sejtem, hova-merre ?
Sose esett még az írás
Ilyen nagyon nehezemre…
Mélázok a levegőbe
A tollat merengve tartom :
Hol találja ez az írás ?
Valahol a Visztulánál ?
Valahol a Drína-parton ?

Valahol egy erdő mellett
Kígyózik tán az a század,
Nem találva napokig sem
Fecskefészkes tanyaházat.
Vagy valahol — Isten tudja!
Figyeli a Drína-partot,
Vagy egy véres ütközetre
Valahol a Visztulánál
Törülgeti tán a kardot…

Csata után hűvös este
Mámorosan pihen ő is ,
Haj, de más a feje alja,
De csatás a pihenő is !
Ráhajlík az édes álom,
De a keze ott a kardon …
Így találja levelem tán
Valahol a Visztulánál,
Valahol a Drina-parton …

Forrás: Élet, 1914