Háborúk

Döglött cápák a háborúk
kis holt halak a háborúzók
az emberek kis eleven halak voltak

veréstől zöldült emberek fölött
a háború holt madarai repülnek —
egy gramofonból hallottam egyszer
a zöldre vert emberkék kurjantásait

egy újságlapon feküdni láttam
egy kis halott madárkát mely nem tudta
hogy ő az élet szobormása volt
hogy az emberek repülő-igazolványát szerették
s azt mondták, szép volt sírása a nyárban

jó emberek kiknek aranyból volt a torkuk
kinevették a madárkát és a pálmaágat —
hány telet öregszem én majd addig
mikor porrá vagy görönggyé leszek —

Fordította Franyó Zoltán