Egy fiatal hölgy pilótaruhában, bőrsapkában és csizmában. Egy fiatal hölgy, aki már huszonegy évesen pilótavizsgát tett. Egy fiatal hölgy, aki az első világháború alatt ápolónő volt. Ő Steinschneider Lilly.

1891. január 13-án született Budapesten. Édesapja, Steinschneider Bernát gazdag zsidó származású paplangyáros, édesanyja, Wohl Irma cseh származású asszony volt. Ők voltak a császári család ágynemű-beszállítói. Lilly, akit Ilka néven anyakönyveztek, második gyermekként született a Steinschneider családba.
1910 nyara Lilly élete számára meghatározó volt: mint néző részt vett egy nemzetközi repülőversenyen, ami után eldöntötte, hogy pilótanő lesz. A bécsújhelyi pilótatanfolyamot követően, 1912. augusztus 15-én megszerezte pilótaigazolványát. Tanára Karl Illner volt a korszak híres osztrák pilótája. Édesapja anyagi támogatásával és beletörődésével a lány hódolhatott új szenvedélyének, a repülésnek. Még csak ötnapos jogosítványa volt, mikor jelentkezett egy nagyszabású repülőversenyre, a rákosi repülőtéren. Azonban sajnálatos módon Etrich típusú gépe, amellyel Bécsújhelyen letette vizsgáját, nem érkezett meg, így a bemutatkozó repülése is elmaradt.

Pár hónappal később, október 6-án Nagyváradon felszállt. Első nyilvános repülésén ötven-hatvan méteres magasságba emelkedett, leszállását követően a kétezer fős nézőközönség nagy ovációval fogadta. „ (…) Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson”– írja az első magyar pilótanő repüléséről a Nagyváradi Napló 1912. október 8-iki száma.
Lilly, 1913-ban Pesten szintén a rákosi repülőtéren megnyert egy gyorsasági versenyt, és második helyezést ért el az egyhuzamban repülések futamában. Ideje hat perc tizenöt másodperc volt, összideje, amelyet a levegőben töltött, tíz perc hét másodperc. Leszállásnál Lilly gépe homokbuckának ütközött és összetört, szerencsére a pilótahölgynek nem esett baj.
Felívelő karrierjének és a Balatont elsőként átrepülő Lányi Antallal folytatott szerelmi életének az első világháború vetett véget. A Nap 1912. augusztus 22-iki száma szerint Lilly tábori pilótának készült, de apja ezt már nem engedélyezte számára, így a hölgy az első világháború alatt ápolónőként „szolgált”. 1914-ben házasságot kötött Johannes von Ronspergheim gróffal, és újdonsült férje csehországi birtokára költözött.
Az első világháború kitörése után beszüntették a polgári repülést, így Lilly nem repült többet, sőt a Császári Királyi Repülőtechnikai Egyesület tagdíját sem fizette tovább.
A család sokáig várt a gyermekáldásra, végül 1927-ben, harminchat évesen Prágában megszületett első leánygyermekük: Maria Electa Thecla Elisabeth Christina Helena Sophia, akit egyszerűen csak Pixie-nek hívtak. Ennek tiszteletére a család még egy emlékérmet is kibocsájtott.
1939-ben a növekvő náci veszély miatt Lilly különment férjétől, és lányával együtt Olaszországba költözött. Hivatalosan csak 1960-ban váltak el. A második világháború alatt szerény körülmények között éltek.
Az Osztrák−Magyar Monarchia 4. vizsgázott pilótája 1977-ben, nyolcvanhat éves korában hunyt el Nizzában. Más források szerint 1975-ben Genfben halt meg. Egy azonban biztos: a Monarchia első női pilótájáról, aki ugyan csak három évet szentelhetett a repülésnek, Bécsújhelyen − ahol huszonegy évesen pilótavizsgáját letette − utcát neveztek el.

[Forrás: Honvédelem.hu / Takács Vivien / 2014. 07.07.]