A hír maga meglepő, s egyben bizalomgerjesztő: romániai magyar gyűjtőkönyvtár létrehozása – nem semmi! Még akkor is, ha a hozzá szükséges lelkesedéshez azt is tudnunk kell, mit fed maga a gyűjtőkönyvtár fogalma, illetve szándéka.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár tette meg az első szakmai lépést, kezdeményezését önkormányzati és érdekvédelmi szervek egyaránt felkarolták – most már csak a munka dandárja maradt hátra. Ennek szakmai szándékairól, hátteréről, módszereiről kérdeztük Szonda Szabolcsot, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatóját.

1. Mit takar a fogalom: „romániai magyar gyűjtőkönyvtár”? Hogyan határoznád meg tömören jövendőbeli állományának jellegét – azon túl, amit már a közvélemény is tud, mármint hogy „tervezett program célja az 1990. január elseje után Romániában megjelent magyar nyelvű kiadványok teljes körű gyűjtése, rendszerezése és kutathatóvá tétele”?

Ebben a szakaszban ez a használatos és használható meghatározás, ami ugyanakkor egy hosszasra tervezett, aprólékos és széleskörű együttműködés medrében zajló munka lényegét is takarja. Szeretnénk, ha egy helyen, intézményünkben megtalálható lenne első fázisban a teljes romániai magyar nyelvű könyvállomány a jelzett dátumtól errefelé, és ez a gyűjtemény közhasznúvá válhatna a szakmabeli és nem szakmabeli érdekeltek számára.

2. Milyen szakaszokra bontható a szóban forgó könyvtár létrehozása, és pillanatnyilag mi az, amiből biztosan ki lehet indulni?

Első lépésként kapacitásunk és a rendelkezésre álló eszközök – no meg a könyvtárunkban erre vonatkozó évtizedes törekvések nyomán létező állomány – a Romániában magyarul megjelent könyvek gyűjtését teszik lehetővé, de szakaszos fejlesztéssel tervezzük kiterjeszteni a gyűjtőkört más típusú idevágó kiadványokra is, erőforrásaink függvényében.

3. A témának szentelt nemrégi tanácskozáson bizonyos, már összeállított, természetesen bővíthető „hiánylistát” emlegettetek. Mekkora pillanatnyilag az eddig rendelkezésre álló lista, és milyen várható dimenziónövekedést valószínűsítettetek? Mi az, aminek föltétlenül föl kell kerülnie erre a listára?

A hiánylista az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával készült fel, kb. 3500 könyvcímet tartalmaz, olyanokat, amelyek a mi állományunkban nincsenek meg egyelőre, de ily módon tudunk róluk, és érdekel a megszerzésük. A honlapunkra készülő keresőmodul nemcsak állományunkban, hanem ebben a hiánylistában is keres, és amennyiben a keresett szerzőt, címet egyikben sem találja, egy űrlapot bocsát a keresést végző rendelkezésére, amelyen javasolhat kiadványt. A javaslat a hiánylistára kerül fel, amelynek bővülése reményeink szerint mindazt befogja majd idővel, ami 1990-től Romániában magyarul megjelent, illetve – későbbi szakaszban – azt is, ami különböző vonatkozásaiban, mint amilyen szerző, téma stb. talál ebbe a gyűjtőkörbe, még ha nem is Romániában vagy épp nem magyarul jelent meg. Pontosan nem tudjuk számszerűsíteni, milyen arányban bővül majd a hiánylista, ez függ attól is, hány kiadványról értesülünk a magunk idevágó „nyomozómunkája”, a többi könyvtártól származó tájékoztatás, valamint a beérkező, remélhetőleg számos javaslat által. Állományunkba évente körülbelül 300-400 romániai magyar könyv kerül be beszerzés és adományfogadás útján, régebbi és friss kiadásúak is, várhatóan ez a szám megtöbbszöröződik a projekt révén, amikor célzottabban gyűjtünk, a szakmai szféra és a civil társadalom, a közösség támogatásával is.

4. A lista bővítésével egyidőben megkezdődik a gyűjtés is? Milyen lehetséges, már bemért útjai-módjai vannak a gyűjtemény fizikai létrejöttének és mi az a reális alap, amire már támaszkodni lehet?

Amint az előbbiekben is jeleztem, már létezik egy nagy idevágó állomány a könyvtárunkban, nem most kezdődik a gyűjtés, hanem a további kiegészítések és a jövőbeni, még rendszerezettebb és teljesebb körű gyűjtés érdekében fordulunk a szakmai szféra és a civil társadalom felé. Ezekhez a kérdésekhez ugyanakkor még nekünk is információkra van szükségünk a projekt partnereitől, támogatóitól, a munkafolyamat minél jobb megtervezése érdekében, többek között a tárhely és a beszerzésre szánható anyagi források, valamint a dokumentumok idejutásának módozatai tekintetében.

5. Az időben jócskán elnyúló, bonyolult munkafolyamatot feltételezve, mennyire tudtok alapozni a civil szférának a KAT elnöke által emlegetett próbálkozásai részeredményeire? Mit tudna mégis nagyon jól elvégezni a civil szféra ebben az új forgatókönyvben?

Létező adatbázisokra mindenképpen alapozunk, ezt mind intézményektől, mind szervezetektől vagy akár egyénileg működő szakemberektől igényeljük, hogy összevethessük a mi információinkkal, ezeket kiegészíthessük, a teljességet célozva meg. Főként a megyei könyvtárakhoz fordulunk a mostani szakaszban, ezek tudvalevőleg kötelesek gyűjteni a területükön megjelenő könyveket és periodikákat, tőlük azoknak a könyveknek a listája szükséges nekünk, amelyek a gyűjtőkörünkbe tartoznak. Ilyen tekintetben nyújthat támogatást az összerdélyi és országos kihatású projekthez a civil szféra is, illetve természetesen majd azzal is, hogy olyan kiadványoknak a gyűjteményünkbe kerülésében segítsenek, amelyekről tudnak a régiójukban, vagy amelyekhez könnyen hozzájuthatnak, illetve kiadásukban jelennek meg.

6. Tegyük fel, hogy alulírottként történetesen nem vagyok szerző, sem kiadó, sem szerkesztő – aki ilyen minőségben áll az ügy mellé, feltételezhetően tudja, hogy mit kell tennie a maga részéről -, viszont szenvedélyes könyvgyűjtő vagyok, csinos magánkönyvtárral, könyvészeti információkkal. Miként lehetne megszólítani az ilyen embert és gyakorlatilag mit tehet személyesen az ügy érdekében?

Mint említettem, bízunk a közösség segítőkészségében is, a magánszemélyeket mind egy összehangolt médiakampány révén, mind saját információs csatornáinkon, illetve partnereink hasonló eszközeivel igyekszünk majd megszólítani, felhívni a figyelmet arra, hogy ez a gyűjtemény ugyan Sepsiszentgyörgyön alakul majd, de jelentősége és haszna nem csupán helyi jellegű, hanem ennél sokkal szélesebb kihatású. A kérdésben említett könyvgyűjtő természetesen azzal segíthet, hogy mind bibliográfiai adatait, mind azokat a kiadványokat, amelyekről gondolja, hogy segíthet vele a gyűjtemény gazdagításában, rendelkezésünkre bocsátja, adományozás vagy más jellegű felajánlás révén.

7. Mit tehet a sajtó – s általában a média – azért, hogy az elképzelés minél több, segítőkész és segítségével hatékony tényező, egyén támogatását nyerje el?

Azt, amit a napokban is megtett és amelynek folytatásában bízunk: támogassa a projektet azzal, hogy a vonatkozó hírekről, fejleményekről beszámol, akár ösztönözve is a közönséget és közösséget arra, hogy tevékenyen járuljon hozzá a kezdeményezés kiteljesedéséhez. Nekünk pedig az is a dolgunk, hogy ehhez naprakész, pontos információkat szolgáltassunk a médiának.

8. Személyesen mit vársz e projekt elindításától – szakmai és emberi kiteljesedésed szempontjából?

Elsősorban intézményi szemszögből válaszolhatok: vállalásunk révén könyvtárunk szerepkörének ebben a tekintetben is hivatalossá tételét, illetve szakmailag-közösségileg igen hasznos kiegészülését, erősítését. Ha ez megtörténik, és a folyamat konkrétan eléri azokat a célokat, amelyek érdekében kezdeményeztük, nekem személyesen elégtétel és öröm lesz ez, és azt gondolom, kollégáim számára is, akik hathatós tevékenysége és nem kis vállalása nélkül nem foghattunk volna neki ennek a hosszú és remélhetőleg egyenletes, eredményes útnak.

Kérdezett. Cseke Gábor

Csíkszereda, 2014. július 10.

A témáról részletesebben az alábbi hivatkozáson tájékozódhatnak:

http://www.kmkt.ro/article/256_consfatuire_despre_rolul_de_biblioteca_colectoare/

 

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ