Megjelent dr. Kubassek János új könyve Kőrösi Csoma Sándor életéről

Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója korunk nagy utazója. Eddig százkét országban járt: részben hivatalból, részben magánemberként. Kutatással egybekötött útjain szerzett élményeit ország- és világszerte konferenciákon és könyveiben osztja meg az érdeklődőkkel.
Legújabb kötetében Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) életpályáját mutatja be, kerek ötszáz oldalon. Kevés hazánkfia fordulhatott meg két alkalommal is azokon a helyeken, ahol annak idején a Himalája magyar remetéje alkotott. A könyv szerzőjének megadatott ez, eljutott a távoli kolostorokba: Zanglába, Phouktalba és Kanamba, Csoma munkálkodásának legfontosabb helyszíneire. Három évtizedes Csoma-kutatását összefoglaló munkája a 85. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Budapesten, a Medicina Könyvkiadó gondozásában. A keletkutató nyelvtudós szellemi hagyatékát bemutató tekintélyes kiadványt gazdag képanyag és idézetválogatás színesíti. Lapozzunk bele közösen!

Már a monográfia indítása is rendhagyó: bevezető helyett gondolatforgácsok avatják be az olvasót a műhelytitkokba, majd a szerző számot ad első „találkozásairól” Kőrösi Csoma Sándorral. Elmeséli, miként szegődött még pestlőrinci gimnazista korában a székely vándor nyomába, és hogyan kereste fel Csoma életútjának legfontosabb hazai és külföldi állomásait. „Lelkünkben él valami kielégíthetetlen vágy az igazság megismerése iránt” – fogalmazott a nagy előd. Ez a kielégítetlen vágy hajthatta a szerzőt is, amikor hozzáfogott ehhez a nagy lélegzetű munkához. Művében mesterien tett eleget a tudományosság és a közérthetőség kettős követelményének.

Pénz és taps nélkül. Ezt az alcímet viseli az a fejezet, amely az Európát elhagyó Kőrösi Csoma Sándor afrikai viszontagságait, nyugat-ázsiai vándorlásait, perzsiai megpróbáltatásait, közép-ázsiai fenyegetettségét és indiai kalandozásait veszi sorra. Majd a Himalája kolostorrejtekeiben találkozunk vele, ahol a svéd földrajztudós-térképész, Sven Hedin szavaival élve: „A szegénységnek nem volt hatalma fölötte, úgy tűnik, fölébe emelkedett a földi dolgoknak…” Fölébe, hiszen földi dolgok fölött álló foglalkoztatta: a magyarok maradékát kereste, közben kiolvasta a tibetiek több ezer kötetes könyvtárát, s az angol kormánymegbízott, William Moorcroft ösztönzésére, Szangje Puncog, majd Kunga Csöleg láma segítségével a zanglai kolostorban összeállította a mintegy harmincezer szóból álló első tibeti–angol szójegyzéket.

Marco Polo óta Csoma volaz első európai, aki ily hosszú időt töltött vándorlással. És elmondhatjuk: a tibetológia atyja nem csupán fizikai értelemben véve tett meg nagy utat szülőfalujától, Csomakőröstől Dardzsilingig, hanem spirituálisan is. Ahogyan angol méltatója, William Hunter fogalmazott: „Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép nyomán indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg.”

Az őshazakutató világvándor síroszlopának festményét gróf Széchenyi István keretbe vésetett felirata övezi: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

A kötetet záró bibliográfiával, irodalomjegyzékkel, szobor-, emlékmű- és emlékhely-gyűjteménnyel dr. Kubassek János heroikus munkát végzett Kőrösi Csoma Sándoron túl méltó emléket állított mindazoknak, akik a Csoma-kutatásokat lehetővé tették, kultuszát őrzik, szellemiségét ápolják.

A Párizsban élő orientalista, Bernard Le Calloc’h segítőkészsége révén a könyv közreadja Victor Jacquemont francia utazó Csomára vonatkozó feljegyzéseit, amelyek első ízben ebben az immáron harmadik kiadást megért kötetben látnak magyar nyelven napvilágot.

Forrás: Kádár Elza / Új Kelet, 2014. július 10.