Farkas Tamás: Sütő András – unokájával (1975)

Ismét egy fotós élettel kevesebb – egy tanulságos életművel több. Emlékével az analóg korszak üzen. Az az idő, amikor vegyszerekkel és laborokkal volt átszőve nem csak egy megélhetési fotós élete. A napokban elhunyt, marosvásárhelyi születésű Farkas Tamás (1925) végigélte a huszadik század szinte egész történelmét: deportálást, „új világ” megteremtését, 1956-ot, az emigrációt, majd a hazatérést, a korábbi munkahely (MTI) kényszerű mellőzését, a lapoknál átélt fotóriporterkedést, majd a nyugdíjas kort. Életművét-hagyatékát a Magyar Távirati Irodára hagyta – annak rendszerezésén dolgozott élete utolsó szakaszában. Ő maga, masinái sok mindent láttak: személyiségeket, akik ma már nem élnek, eseményeket, amik már visszahozhatatlanok. Álljon itt egy emlékezetes felvétele Sütő Andrásról és unokájáról…

Cseke Gábor

Forrás: Fotótanú