Száz év – nagy háború: Kire emlékszik az utókor?
Az első világháború centenáriumi megemlékezéseire készülődve, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) parancsnoka, Kovács Vilmos ezredes 2013-ban interjúban ismertette a magyar hivatalosságok ama szándékát, hogy a centenáriumi programsorozat első évében online elérhetővé teszik az első világháborús veszteségi adatbázist – természetesen folyamatos bővítése mellett. Alább az interjú néhány tanulságos gondolatát ismertetjük. (Káfé)
– Az első világháború hősi halottai ma javarészt sajnos elfeledett nemzedéknek számítanak. Holott csaknem hétszázezer emberről van szó. Közös érdekünk, hogy e sok magyar ember ismét elfoglalja méltó helyét a történelemben, a hazai és nemzetközi tudatban. E szempontból a második világháború áldozatai jobban állnak, hiszen róluk kevés híján pontos ismeretekkel bírunk, s az elkészült adatbázis évek óta az interneten is elérhető. Az 1914 és 1918 között elhunytak, fogságba esettek és megsebesültek listájának összeállítása jelenleg folyik. Gigászi munka, amelyet seregnyi részinformációt összegezve a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztállyal együtt kell megoldanunk.
– Nincs valahol egy precíz lista?
– De akad, Bécsben.
– Akkor hol a gond?
– A bécsi hadilevéltárban föllelhető az Osztrák–Magyar Monarchia teljes haderejének nyolcmillió hősi halott, sebesült, fogságba esett katonájának veszteségi kartonja. Valakinek ebből a halmazból kellene kikeresnie honfitársainkat. Sziszifuszi munka, annyi szent, de akár az is elmondható, nem lehetetlen. Ám a kutya ott van elásva, hogy a nevek betűrendben sorakoznak egymás után, továbbá az István Stefan, a Jenő Eugen, a János Johann, a Sándor Alexander és így tovább. A születési helyekkel sem jutnánk messzebbre, lévén gyakorta azokat is értelmetlenül átírták.
– Hogyan tovább?
– A Belügyminisztérium bekérte az összes magyar településről az első világháborúban elhunyt szmélyek emlékműveken szereplő listáját. Néhány híján ezek már befutottak. Ezzel létrejött egy kiváló alap, amely tovább építehtő.
– És a mai határokon túlra szorult településekkel mi lesz?
– Létezik egy nagy, de korántsem teljes lista, amelyet közvetlenül a háború végénnyomtattak ki és on-line is elérhető. A saját hadilevéltárunkban is rendelkezésre áll néhány töredék, és ezek már összefésülhetők. S ha eltüntetjük belőlük a párhuzamosságokat, akkor kapunk egy jó alapot, és az már bővíthető. A munka első eredményeit természetesen igyekszünk mihamarabb közzétenni, reményeim szerint egy éven belül.
– Mi lesz benne?
– Név, rendfokozat, alakulatok nevei, ahol az illető szolgált, a halál – s ha tudható –, az eltemetés pontos helye. Azt gondolom, miképpen szenzáció volt a második világháborús adatbázis, úgy ez is az lesz. Elengedhetetlen hozzáfűznöm, aki ebben a gigászi munkában részt vesz, szó szerint maradandót alkot. (…)
[Forrás: MNO / – 2013. augusztus 29. / Lázin Miklós András]