Cseke Gábor olvasónaplója

Kinek a fia?

A születése körüli bizonytalanságokról pedig még nem is tettünk említést!
Az már-már közhelyszámba megy, hogy ma sem tudni pontosan, mikor és hol is született a költő, számos kisajátítási próbálkozást indítva el a különböző, szóba jöhető helységek között. A pereskedést „az tette lehetővé, hogy a költő felnőttkorában többször is a kiskunföld szülöttének mondta magát, két ízben pedig közelebbről Félegyházában jelölte meg születése helyét. Tény viszont, hogy nemcsak az idézett egyházi anyakönyvben, hanem iskolai és katonai irataiban is Kiskőrös szerepel, sőt a pápai kollégium anyakönyvébe születési helyül Petőfi saját kezűleg írta be „Kis Kőrös-t. Okkal vitatható a január 1-jei időpont is. Részben azért, mert akkoriban általában a keresztelési dátumot tekintették születési napnak, de azért is, mert az anyakönyvben feltüntetett egyik-másik keresztszülő nem kiskőrösi volt, vagyis idő kellett ahhoz, hogy a keresztelés helyére utazzon. Márpedig január 1-jei vagy szilveszteréjszakai születés esetén utazásra aligha lehetett volna módjuk. Mérlegelve minden, itt hosszan nem sorolható körülményt, jelenlegi ismereteink alapján a kiskőrösi születés általában elfogadott, de nem lehet kizárni a szabadszállási vagy félegyházi születést sem, kivált ha a költő nem január 1-jén, hanem előtte legalább egy vagy két nappal látta meg a napvilágot.” (Fekete Sándor: Így élt Petőfi Sándor)
De ha csak ennyi lenne!…
1997-ben egy kétegyházi református lelkész azt állította, hogy Petőfi apja tulajdonképpen nem más, mint Széchenyi István!  S hogy e hajmeresztő állítás nem egészen légből kapott, bizonyság rá a nagy magyar egy 1851-ben Döblinből kelt levele titkárához: „Áll Buda, él magyar még – ezt nem lehet többé mondani, és az összes látnok, akik az utóbbi időben támadtak, mint pl. Petőfi – aki a fiam, akinek az anyját, mint annyi mást, hagytam megdögleni… – a Felhőkben pontosan megrajzolt…” Nyilván, megdönthetetlen életrajzi adatok teszik lehetetlenné s cáfolják a Hrúz Mária félrelépésének valószínűségét.
De hírbe hozták utóbb már az öreg Petrovicsot is, aki állítólag suba alatt egy törvénytelen testvért is nemzett a Petőfi fiúknak, sőt komoly irodalmi nyoma maradt annak a híresztelésnek is, miszerint Szendrey Júliával való jegyessége idején, Teleki gróf koltói birtokán a költő szerelmi kalandba keveredett egy Plia Anikó nevezetű csodaszép cigánylánnyal, akit állítólag megejtett a költő hírneve, ifjúi rajongása és zsenije. A feltételezett kaland hamar véget ért, viszont szájról szájra terjedt a híre, s olyan írók vették tollukra, mint Jókai Mór, később Móra Ferenc vagy az erdélyi Kibédi Sándor – az első kettő verset szentelt a témának, Kibédi egyenesen drámát írt a szokatlan szerelmi háromszögről.

(Folytatjuk)

1. Pusztai Péter:
   2014. július 30. 15:46

   Nagyon izgalmas Gabi…