Gergely Tamás: Ő regénye – Papok
Tele a Krím orosz papokkal, mit akarnak, kérdi. Hogy mit akartak, már akkor lehetett tudni, a kérdés inkább költői. Mert az világos, hogy a Krímet akarták, a nemzet nagyobbodását. Hát nem a lelkek gondozói? Meg is feddi magát a homályos fogalmazásért. Nem megengedett, mert itt halálról van szó. A szó…
A szónak itt nincs tere, helyette az indulat uralkodik. Az értelemnek? Talán a Jóisten megáldotta őket ésszel, hogy legyenek hitványak… Gyilkosok. Tartsák a jazidiket sátánimádóknak. A jázidik szerint nincs rossz anagyal, sátánangyal, a rossz az emberek gondolataiban lakozik.
Hát nem a lelkek gondozói? Hát a Putyin emberei?
Azt mondta: Jób városában, kijavítja magát: Jos, hogyan ejtenék? Ő Jóbra gondolt, hogy lenne a Jób városa, amelyik Isten ellen nem vétkezik.
Pusztai Péter rajza