Kedei Zoltán: Letisztult álom
Görnyed a csönd. Állvány előtt elfelejtem a minden napi csapdákat.
Bűn lenne hibát elkövetnem. Ami bennem elvész, a boldogság és a tiszta lobogás összetartó ereje, a műélvezőben újjáéledhet, hiszen a beszélő könyv lapjait együtt írjuk: Te meg én, viszont a téma fényét védelem nélkül hagyni nem szabad, mert a költészet köre könnyen bezárulhat. Az álmok letisztult oldószere az a bűverő, szerelem az alkotó és a műélvező között, melynek segítségével megvédhetjük sorsunk bukását. A meg nem értés perceiben végezzünk nagytakarítást gondolatainkban. Ezt teszem én is, kidobom a kacatokat, a csörtető tényeket. Valamit még is meghagyok, a letisztult álmokat.
Pusztai Péter rajza
2015. július 6. 12:08
SZeretnem magamnak e bolcs gondolatokat,de van az ember eleteben olyan pillanat mikor nem kepes a helyes tettekre. Mindamellett ,KOSZONOM !