Gergely Tamás: Ő regénye – Felhúzódott a dombra…
… leguggolt a bokor mellé és szart. Jó kilátása volt a térre, ám Őt is látták. Ujjal mutogattak rá, s kiabálták, hogy: „Né, ott szarik.”
Ő meg vissza, hogy nem igaz, én nem szarok. Ha valaki szarik, az egy másik, de lehet, hogy csak hűsül a bokorban. Ellenséges gesztusnak tartom, hogy rám mutogattok.
Azzal felhúzta a gatyáját.
Ő úgy gondolja, ez történt, ez történik.
Pusztai Péter rajza
2014. augusztus 18. 05:04
Ehhez senki nem mer hozzászólni. Fél a sajtószabadságtól. Inkább csak hűsül a bokorban.
És felhúzza a gatyáját.
De miért húzza fel? Maradhat enélkül is. Az emberi jogok megengedik, s ha kell, kiállnak érte. Jó kilátásaink vannak a „térre”…
2014. augusztus 18. 06:24
Az van a pakliban. Hgy fel kell húzni, mert diplomaták vagyunk, elnökök, cárok. Úgy értem: cárok az egész világra…