Petőfi huszársága

A Petőfi-szobor előtt négyéves, göndörfürtű, szöszke kisfiú ácsorog huszársipkában, karddal oldalán, sarkantyúval lábán. Vékony nyakacskáját erőlködve mereszti fölfelé a szoborra. Valamivel nincs kibékülve. Ugyanis kis agyában a huszár és Petőfi összegabalyodott, összekeveredett egymással.
– Nincs is csákója – mondja csalódottan. – És kardja sincsen neki. De van bajusza és szakálla – vigasztalja meg önmagát. Kibékül Petőfivel. Mégis csak huszár lehetett Petőfi, ha bajusza is van meg szakálla is. (Pesti Hírlap, 1932. április 16, szombat)