Manapság nincs egy hadi művelet sem, amelynél a könnyű vagy nehéz gépkocsik használatának ne volna nagy, sőt néha döntő jelentősége. A világháború első hónapjaiban a német csapatok felvonulásának és a belgiumi, valamint franciaországi előnyomulásnak fontos eszköze volt a gépkocsi. A Franciaország és Németország közé ékelt kis Luxemburg állam megszállását olyan csapatok végezték, melyeket automobilokon küldtek előre. Lüttich bevételét is a németek nagyrészben a csapatszállító gépkocsiknak köszönhették.
1914 szeptember elején, amikor a franciák nagy visszavonulása történt, az egyik hadosztályt a németek erősen szorongatták. A visszavonulásra csak közepes szélességű út állott rendelkezésre, a hadosztályt tehát gépkocsikra rakva akarták a legközelebbi megerősített vonalra szállítani. A nagy sietségben azonban az egyik hadiszereket szállító teherkocsi felborult. A ládák visszarakása 45 percig tartott és ezalatt a felborult kocsi körül nagy torlódás keletkezett, A német tüzérség kitűnően felhasználta ezt az alkalmat és a gránátok százait lőtte a gépkocsik és emberek tömegére.
Más érdekes eset Belgiumban történt. Egy motorkerékpáros, ki hadiszereket szállító gépkocsivonatot vezetett, srapnelszilánktól megsebesült, A vonat ezután vezető nélkül haladt tovább és egy keresztútnál rossz irányba kanyarodott. Fél óra múlva egy másik hadtesthez ért, míg 15 kilométer távolságban a hadiszerekből kifogyott belga ezred hiába várta és a németek tüzének hatása alatt rettenetes veszteségeket szenvedett.
Ezek az esetek azt igazolják, hogy a személyszállító gépkocsik és a teherautók a mai hadviselésnek kitűnő eszközei ugyan, de csak akkor, ha rendben és pontosan működhetnek. Erre a rendre van szükség a háború legizgalmasabb napjaiban is, amikor a gépkocsik szolgálata a győzelmeknek egyik fő biztosítéka,
Az 1915. évi májusi diadalmas galíciai áttörésünk idején például Szanok és Liszkó elfoglalása után az oroszok üldözését a magyar és osztrák és német csapatok is részben automobilokon folytatták. Szanok bevétele után az éjszaka leple alatt az orosz csapatok eltűntek a látóhatárról. A mi hadseregünk célja az volt, hogy nem szabad nekik időt engedni a gyülekezésre, hanem szétforgácsolt hadoszlopaikat menekülés közben kell támadni. Ekkor kezdődött a gépkocsikon való üldözés, amely a vert orosz csapatokat mindenütt meglepetésszerűen érte. Aránylag igen rövid idő alatt több mint ötszáz teherautó rohant előre az egyes országutakon, minden gépkocsin ötven katona és félórai gyors iramlás után célt érve, ismét új csapatokért futottak vissza. Ezalatt más autók ágyúkat, gépfegyvereket, muníciót szállítottak, vagy nagyobbszámú katonaságot vittek arra a pontra, ahol erősebb orosz hadoszlopok próbálták a küzdelmet fölvenni. Az ílykép utolért orosz csapatok minden oldalról ágyú- és géppuskatűzbe kerültek, majd folyton-folyvást tartó gyalogsági rohamoknak voltak kitéve anélkül, hogy védekezésre csak gondolhattak volna is.
A mostani háborúban tehát a gépkocsik vették át a megvert ellenség üldözésében azt a szerepet, amelyet régebben a lovasság töltött be.
A csapatok szállításán kívül az automobilokra más feladatok is hárultak, amelyeket szintén kiváló eredménnyel vittek keresztül. A csatatér egyik pontjáról a másikra nehéz és könnyű ágyúkból álló egész ütegeket szállítottak gépkocsikon. Páncélos gépkocsikon pedig az ellenség állásait kémlelték ki és mivel az ilyen gépkocsin többnyire géppuska is van, nem egyszer sikeresen támogatták a gyalogság támadását. Gépkocsikon visznek sürgős esetekben a csapatoknak élelmiszereket, muníciót és ugyanezek a gépkocsik lerakva terhüket, sebesülteket hoznak vissza a harcvonal mögé. A vezérkari tisztek gépkocsikat használnak a parancsok továbbítására. Gépkocsikon vannak a telefonos csapatok gépei, a katonai szikratávíró-állomások, a repülőgépek javítómühelyei, a tábori gőzmosók, az ivóvizet fertőtlenítő készülékek is. A léghajós-telepen gépkocsi hordja a hátán a gázfejlesztő gépet és légi ágyúval felszerelt gépkocsin üldözik az ellenséges léghajókat vagy repülőgépeket, A gépkocsik hordják-viszik leggyorsabban a szerszámokat, eszközöket, hidak és tábori vasutak alkotórészeit, természetes tehát, hogy a műszaki csapatok is gépkocsin mennek oda, ahol sürgős szükség van reájuk. A Kárpátokban épített tábori vasutainkon olyan teherautók is jártak, amelyeket műszaki
csapataink a síneken való közlekedésre alakítottak át. Ahol a sínpálya véget ért, onnan a gépkocsivonat megint a kocsiúton folytatta az útját.
A tehergépkocsik nem kerülnek a tűzvonalba, hanem csak a hadtápláló-állomás és a harcoló hadsereg hátsó vonalai között bonyolítják le a szállítást. A tűzvonalba könnyebb járóművek szállítják az élelmiszereket és a muníciót. A csatavonallal való összeköttetés egyébként telefonon és a német hadseregben különösen sokat használt motoros kerékpárokkal történik. A motoros kerékpárok a tehergépkocsiknak vezetőül is szolgálnak.
A gépkocsik rendkívül nagy fontosságú szolgálatot teljesítenek a sebesülteknek a harctérről a legközelebbi kórházig való szállításában is. Bár a szállítás ezen a módon gyorsan történik, mégis akárhány súlyosan sebesült katonát csak úgy lehet megmenteni, ha azonnal műtétet végeznek rajta, Boulant dr, francia katonaorvos jött arra a gondolatra, hogy bizonyos, erre a. célra épült gépkocsikon repülő kórházakat kell berendezni, melyeken az életveszélyesen sebesülteket már a tábori kórházba való szállítás közben megoperálják. Ezeket a gépkocsikat az orvosi tudomány legújabb eszközeivel szerelik fel és még Röntgen-készülékkel is ellátják, úgy hogy bennük a legsúlyosabb műtétet is el lehet végezni.
A repülő kórház nagyobbfajta gépkocsi-omnibuszhoz hasonlít és három részre van osztva. A kocsivezető helyétől jobbra van a bejárat, melyen át kis előtérbe jutunk, hol a műtéteket készítik elő, az orvosok rendes rruháját és az operációhoz szükséges orvosi ruhát két külön ruhásszekrénybe teszik, a fehérnemű pedig két faliszekrényben van elhelyezve. A padlózatban vannak a szennyes ruha összegyűjtésére szolgáló szekrények.
Ugyanebben a helyiségben van a vízszűrő, továbbá a nagy víztartó és a mosdó. Az orvosok ebben a kocsiban éppen olyan gondosan felkészülhetnek a műtétre, mint a legjobban berendezett kórházban és a sebfertőzés veszedelmét is korlátozhatják.
Az előtérből nyíló operációsszoba két és fél méter széles, három és fél méter hosszú; könnyen mozognak benne a műtőasztal körül. Nappal az üvegtetőn beözönlő világosságban, éjjel pedig villamosfény mellett dolgoznak a műtőszobában az orvosok. A műtőszoba gyakorlatiasan van berendezve, könnyen tisztán tartható és fertőtleníthető. A műtétekhez szükséges orvosi szerek a fal mentén húzódó üvegszekrényekben vannak. Az operációs szoba legfontosabb bútora a műtőasztal, melynek lapját minden helyzetbe könnyen lehet állítani. Az asztal alatt a Röntgen-készülék állványa van, úgy hogy a beteg a műtőasztalon való fekvése közben átvilágítható és a csonttörés, a testbe hatolt golyó helye, a belső sérülések módja könnyen és gyorsan megállapítható.
A harmadik helyiségben, mely a rnütőszobából a szabadba nyílik, a vizfertőtlenítő-készülék áll. Ez a készülék naponként tízezer liter vizet tud fertőtleníteni és így igen nagyszámú katonaságot tud tiszta ivóvízzel ellátni.
A gépkocsi külső oldalát összehajtott sátorvászon takarja. Ennek a sátorvászonnak a kifeszítésével 26 négyzetméter területű kisebb kórházat lehet felállítani, amely használat utánnéhány perc alatt újra szétszedhető és a kocsin máshova szállítható.
A könnyű gépkocsik és teherkocsik mellett a háborúban egyéb, motoros erővel és gőzzel hajtott gépek is használatban vannak. Vannak például 200 lóerős motorekék, melyek egy-két méter mély lövészárkot gyorsabban készítenek, mint azt száz gyalogos és műszaki katona ugyanannyi idő alatt kiáshatna. Használnak nagy gőzhengereket a megrongált utak egyenletessé tételére és ezek szükség esetén nehéz szekérvonatokat is vontatnak. Acetilén- vagy villamosvilágításra berendezett fényszóróautomobilok nagy tömege van használatban az egyes hadseregeknél. Vannak gépkocsik, melyek kedvezőtlen időben — amikor felszállani nem lehet — a repülőgépeket szállítják. Hasznos szolgálatot tesznek az olyan gépkocsik is, amelyeken eljesen felszerelt javítóműhelyek vannak. A tábori posta sem lehetne rneg a gépkocsik nélkül, mert; a vasúton sező Isve’eket aasok veszik át.
A hadviselés sikere a mostani világháborúban nagyrészben a gépkocsik számától és gyorsaságától függ. Ki gondolta volna régebben, hogy hatalmas várak, amelyek százezernyi ostromló seregnek támadását akár egy évig is állták volna, — néhány nap alatt elesnek? Ezek a világraszóló sikerek a mi harminc és feles ágyúinknak a kiválóságát dicsérik, a hatalmas ágyúszörnyetegeket pedig száz lóerős teherautó vontatja. A hadviselés tehnikájának legszebb alkotásai majdnem minden esetben a gépkocsi alkalmazásával vannak szoros kapcsolatban.

Forrás: Vasárnapi könyv, 1915. Második félév, 15. füzet