Az utcán egy rongyos külsejű férfi haladt s látszott rajta hogy részeg. Alkonyat volt s a tanár épp ment haza az iskolából, vagyis a munkája – a tanítás után. Már első látásra megszánta szerencsétlen embert s mert tanár volt, benne még előtörtek a meleg, humánus érzések. Ahogy Kálmán történelem
tanár úrhoz ért, megkérdezte:
– Nem tudna adni egy kis tüzet?
Kálmán előkotort a zsebéből egy öngyújtót s meggyújtotta a hapsi szájában lógó cigit.
– Köszönöm!
– Nincs mit!
A férfi haladt tovább de a tanár látta hogy ez az ember valamilyen rosszban sántikál.
– Miért nem megy tovább? – kérdezte
– Ne segítsek valamiben? Nagyon sápadtnak tűnik!
– Miben tudna segíteni? A fűtésszámláimat nem bírom kifizetni!
A tanár nagyon megszánta.
-Sápadt vagyok? Hát Istenem! Nem is lehetek így jó színben!
Kálmán csak mereven állt. Nem értette a dolgot. Egyáltalán nem tudta most mit is szóljon ehhez?
– Szegény ember vagyok, a családom is elhagyott!
– Nem tudja kifizetni a számláit? – kérdezte Kálmán
– Nem! Pedig ennem is kéne!
A tanár szótlanul állt. A részeg férfi jobban szemügyre vette a tanárt.
– Maga valamiféle értelmiségi?
-Tanár vagyok!
Elmosolyodott. A cigit mélyen szívta.
-És milyen tanár?
– Történelem!
A részeg idétlenül hahotázni kezdett.
– Akkor azt is tanítsa meg a diákjainak hogy az emberek nagyon rosszul élnek! Nem tudják kifizetni a rezsijüket. Kenyérre meg nem futja. Ezt is tanítsa meg, érti? – mondta dühösen
– Csak azt taníthatom ami a tankönyvekben meg van írva!
– Ja, az éhező tömegek nincsenek megírva?
– De megvannak!
– Nem csak a régi kort kéne tanítani, tisztelt Uram!
– Nem csak azt tanítom!
A részeg vállat vont. Elővette a pisztolyát s főbe lőtte magát. Kálmán nem hitt a szemének. A pasas elterült a földön. Odament hozzá a tanár, de látta hogy már halott. Eléggé kihalt utcarészen voltak s a fák behajlottak a térre. Hogy megsajnálta szerencsétlent.
-Te Jó Isten! – mondta magában
Kihívta a rendőröket és mentőket is. A mentősök már nem tudtak rajta segíteni. Az egyik rendőr szóba elegyedett vele.
– Csak annyit mondott hogy nem tudja kifizetni a fűtést!
– És megfogta a pisztolyt s lelőtte magát? – kérdezte a rendőr
– Igen, meg pár szót előtte azért váltottunk.
– Hát sajnálom!
– Rendes embernek tűnt. Elképesztő. Valaki azért lője fejbe magát mert nincs pénze és nyomorog!
A rendőr nem szólt semmit, csak odament a mentősökhöz, akik hamarosan elszállították a holttestet. Újságírók is megérkeztek, de Kálmán nem akart velük leállni beszélni, úgy gondolta, nem tartozik ez rájuk. Ennyivel tartozik ennek az embernek.
– Hagyjanak békén! – mondta
S valójában majdnem könnyei eredtek meg. Hazafelé azon gondolkodott ezt holnap elmeséli bizony a diákjainak. Hadd tudják meg milyenek a mai társadalmi viszonyok, ahogy ez az ember utalt rá, hogy milyen is a mai kor…