Arany betéve

Egyik ismert szavalószínészünk beállít a látszerészhez. Szemüveget akar vásárolni. Egy idő óta olvasás közben összefolynak előtte a betűk, hamar fárad a szeme, hát elhatározta, hogy ő is beáll azok sorába, akik fölteszik orruk nyergébe az öregedés jelképét, a pápaszemet. A látszerész, hogy kipróbálja a szem gyöngülésének fokát, próbaolvasást végeztet vele, üveg nélkül. Apró bolhabetűs szöveget tart a szeme elé. A színész a könyvbe néz, majd hadarni kezdi a szöveget:
„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja …”
A látszerész elámul. – Hiszen az ön szemének semmi baja, – mondja – ha ezeket az apró betűket így tudja olvasni. Az ön korában ez szinte csodálatos.
A színész elmosolyodik, és bemutatkozik: -Talán legyen szíves és adjon valami más könyvet – szólt. – Arany János valamennyi versét betéve tudom. (Pesti Hírlap, 1932. augusztus 27., szombat)