Az alábbi sorok szerzője Csíkmadarason élt első világháborús veterán, jóval száz éves kora után hunyt el. Az első világháborúban olasz fogságba esett, naplószerűen vezett füzetébe gyűjtötte mindazt, amit fontosnak talált lejegyezni: jegyzetet, éneket, imát, verset, sőt német-magyar szószedetet is. Írásait közölte Tankóné Péter Mária-Terézia 2010-ben, csíkmadarasi családtörténeteket tartalmazó gyűjteményében. Ebből válogattuk Kedves Áron frontfeljegyzéseit.

A Doberdói véres csatáról

Szomorúan sütött a nap sugara. A Doberdói svanom léniába. Szomorú volt minden baka, aki résztvett ebben a csatában. Sok bakának kifolyt a piros vére, jaj Istenem nem lehet leírni, a vér ugy folyt, mint a patak. Felvonultunk az udvaron léniába, de gyász volt az az utunk és utolsó, de sok baka sóhajtott ott utolsót, kiömlött a piros vére a földre, szép hazáját de elhagyta örökre. Én Istenem tekints reánk a földre, ezt a veszélyt töröld el már örökre. Egyebet már nem lehet hallani csak a jajszót s a piros vért kifolyni. Szólt az ágyú, s hullottak a gránátok, jaj Istenem, talán itt mindnyájan meghalunk. Menekülni nem lehet, nem is szabad, csak itt kellett maradni, itt a tüzet módon fenntartani. Akár élünk, akár halunk, az mindegy, az végóra közeledik, igaz közeledik. Már a déli óra, itt dúl a doberdói nagy csata. Megszűnt már az ágyúlövés, nem hullnak a gránátok, gépfegyver vesz át a csapatot. Hull a golyó, mint az eső zápora, de sok baka vére ömlik a porba.
Szól a fegyver gyilkos golyók fütyülnek, bombákat és sortüzeket. Küldtünk az olasz bakák keblüknek, egyszer ők is futnak vissza ijedten. Egyszerre csak töltényhiány következett be nálunk.
Kapitány úr, mi már mit csináljunk. Kapitány úr nagy szomorún azt mondta minden baka keljen fel bajnétokra. Fel is keltünk mindnyájan, minden baka futott, maga vesztére elfogtak, mert ők már sokan voltak, mert minden bakára tízen futottak. Így jutottunk mi olasz fogságba. El is vittek minket Olaszországba, és bezártak egy nagy rossz kaszárnyába. Ha ezt valaki nem hiszi járjon utána, én bizonyítom 82-ős baka.
Kedves Áron, 1915

Az olasz fogságban

Sebesen forog az olasz gőzös kereke. A belseje 82-ős bakával van tele. Be van zárva minden ajtó rajta. Csak az ablaka van nyitva 82-ős svitczel baka szomorúan néz ki rajta. Édesanyám mért szültél a világra, mostan visznek el az olasz fogságba. Kis koromban mért nem dobtál a zavaros Tiszába. Tisza vize hogy vitt volna messzire, ne jutottam volna Olaszország közepébe. Van egy magas kaszárnya, oda voltam kedves rózsám bezárva.
Kedves Áron Csíkmadarasi, 1915 év 12. hó 20-án