Dessert

A versenypálya faemelvénye roskadásig megtelt nézőközönséggel. Egymás hegyén-hátán tolongott a nép.
Tíz-tizenkét éves fiúcska cukorkával rakott, súlyos fatálcát cepel, nyakába akasztott szíjon.
– Dessert, dessert, dessert – kínálja éles gyermekhangon áruját.
A faemelvény legfelső fokán kézzel-lábbal integet egy szemüveges úriember.
Agyerek-a jó üzlet reményében- üggyel-bajjal keresztülfurakodik a tömegen. Jobbra-baira húzzák-cibáíják. Végre alaposan megtépázva föicr.
– Tessék parancsolni — buzgólkodik az iménti közelharctól elfúló hangon. -Talán ezt a csokoládésat. Nagyon finom dessert.
– Nem kell semmi, csak azt akarom mondani, fiam – súgja oktató, jóságos hangon a szemüveges úriember -, ne úgy kiabáld hogy dessert, dessert, hanem mondd szépen: csemege, csemege. (Pesti Hírlap, 1933. január 14., szombat)