Egy fecske fütyörészett az egyik faágon, az L- alakú háztömb sarkában. Már régóta itt szokott dalolászni, de legrégebben azóta, mióta a B- háztömbben egy nagyon beteg ember haldoklott. A beteg ember rálátott a fecskére s mintha ez a fecske megérezte volna ezt. Lajosnak félóránként hozta be Cecil a felesége a teákat. Nagyon beteg volt. Hetvenhat éves s az orvos nem sok jóval kecsegtetett. A tablettákat szokás szerint bevette, majd az ágyban olvasott. A fecske néha-néha elrepült. Amikor rosszabb lett Lajosnak az állapota, akkor mindig visszaszállt a fecske. Verseket olvasott megszállottan, ez jót tett a lelkének. Akkor, ha kicsit jobban érezte magát Lajos, még a fecske is csiripelni kezdett. A beteg egyszer felkelt s odament az ablakhoz s a fecske mintha csak neki fütyörészett volna. Örömét lelte ebben Lajos. Még egy másik fecske is odarepült melléje s együtt csiviteltek.
Amikor Cecil észrevette ezt gyorsan visszahessegette az ágyba:
-Feküdj vissza, te!
Lajos úgy is tett, de sokkal jobban érezte már magát. Cecil nem is értette a dolgot. Ám öreg volt, elszállt vele az idő s szíve nagyon betegen működött. Hirtelen, mikor egyik alkalommal felesége az orvosságot hozta be neki, elkezdett fájni a szíve. Cecil kétségbe esett. Az orvost hívta. A fecskék erre elszálltak. Lajos látta s még jobban fájt neki. Az orvos mikor megjött s megvizsgálta, állapotát nagyon súlyosnak vélte. Orvosságokat írt fel neki ismét, majd elment. Ahogy az orvos kitette a lábát a házból, a két fecske ismét visszaszállt. Lajos hogy örült! Csiripeltek esztelenül. Ám Lajosnak egyszer csak leállt a szíve. Mire Cecil ennivalót hozott be neki, férje már halott volt. A fecskék nagyon szomorúan csiviteltek, megérezték a bajt. Cecil zokogott.
A fecskék tovaszálltak s soha többet nem jöttek vissza. Túlrepültek a városon s kicsi szívüket teljesen elöntötte a fekete bánat. Cecil beletörődött a dologba, hiszen ez várható volt. De ő észre sem vette a fecskéket.
Ám mikor temették Lajost ismét megjelentek a fecskék. Szálltak össze-vissza, talán azt sem lehetett tudni hogy ezek azok a fecskék voltak-e kik a betegágyánál reménykedtek…