Somlyóra indultunk a szombat délutáni ragyogó időben. Éreztünk ugyan némi késztetést arra, hogy autóval menjünk ki a Nyeregbe – úgy gyorsabb, no meg kutyától/medvétől sem kell annyira tartani -, de amint kiderült, a sorompólakat kulcsát már augusztusban elkérte valaki a ferencesektől, és elfeledte visszavinni (Ezúton is kérik az illetőt, adja be!)

Nem voltunk egyedül, sok hozzánk hasonló család választotta úti célnak a Nyerget, hecsedlit szedett, elmélkedett vagy csak sétált csendesen. A Salvator-kápolna mellett viszont éles pittyogást, sípolást hallottunk Éppen egy botcsinálta kincskereső körözött ott egy fémdetektorral, s a hangból ítélve, nem hiába. Érdeklődésemre meg is mutatott néhány pénzérmét. Azt mondta, a legrégebbi, amit talált, 1812-ből volt, a legfrissebb pedig a ma is használatban levő 50 banis. Emellett számos fémgomb, s még ki tudja, mi akadt „horogra” A kincskereső csíksomlyóinak mondta magát, én pedig nem kezdtem neki magyarázni, hogy én a leletmentést nem így képzelem el, sőt ezt a tevékenységet lelőhely-fosztogatásnak tartom, és erősen kételkedem abban is, hogy engedélye volna rá ezen a hivatalos jegyzékekben is számon tartott régészeti lelőhelyen, a kápolna szomszédságában, amelynek legrégebbi része a 14. században már biztosan állt…

Tudom, hogy nem ő az egyedüli kincskereső, magam is már találkoztam fémkereső-tulajdonossal – gondoltam, miközben tapasztalt mozdulatokkal simította vissza beszélgetőtársam az őszi avart egy sztaniolpapírra, amire, akárcsak az érmékre, csipogott a ketyere. Azt is tudtam, hogy az eszköz beszerzése, birtoklása Romániában engedélyhez kötött, hogy használni különösképpen tilos régészeti lelőhelyek közelében, és az esetlegesen talált tárgyat be kell jelenteni az illetékes szakhatósagoknak Tudtam mindezt, de nem riasztottam egyből a régészeket – nekik is szombat -, s az, hogy mondjuk, a rendőrséget hívjam ide a hegyre, eszembe sem jutott.

A sorompóhoz valamivel előttünk érkezett a detektoros illető. Kiderült, valóban fölösleges lett volna a belügyet riasztani, hiszen ott volt már: kolléga várta (barát? ismerős? csendestárs?) a kincskeresőt MAI (Ministerul Afacerilor Interne) rendszámú autóval. Lefelé jövet nem szállt ki belőle senki Csíksomlyón.

Forrás: Hargita Népe, 2014. november 18.