Gondolta volna a kedves olvasó, hogy él még valaki, aki személyesen ismerte József Attilát, és közel 110 évvel születése, 77 évvel a halála után eleven emlékeket tud felidézni a 20. század egyik legjelentősebb költőjével kapcsoltban?

Megkerestük a két hónap híján 92 esztendős, balatonszárszói születésű Gamauf Rudolfné Pákozdi Jolán nénit, aki Lajoskomáromban él az Agapé Evangélikus Szeretetszolgálat idősotthonában, és mesélt nekünk a költővel való ismeretségéről, temetésének eddig ismeretlen körülményeiről. Joli néni néhány évvel ezelőttig Balatonszárszón élt, ahol egykor férjével együtt pékségük, majd kifőzdéjük volt a Petőfi Sándor utca 31. alatt. József Attila és nővérei szárszói tartózkodásaik alatt, 1936-1937-ben hozzájuk jártak péksüteményért, tojásért, tejért. Érdekesség, hogy Szabó Lőrinc 1940-ben és később is többször megszállt Joli néninél titkos kedvesével, Erzsikével. Szabó Lőrinc szállásadóját mint a „péknét” említi az Erzsike (1955) című visszaemlékezésében.

Az idős özvegyasszony kis epizódokra emlékszik József Attilával kapcsolatban. Elmondása szerint az ábrándos, szűkszavú költő egyedül is gyakran elüldögélt egy padon, vagy hosszan eljátszogatott papírhajói után szaladva a vízmosás mellett. Bort nem ivott, ha kínálták se, és nem volt se túl közlékeny, se viccelődő. Amikor a Horváth panzióban táncmulatságot tartottak, és megkérdezték a költőt, hogy miért nem áll be táncolni maga is, azt felelte, hogy nem tud táncolni, mert a nővérei miatt nem tudott kibontakozni, így táncolni se tanult meg. Egy másik alkalommal az akkor 14 éves Joli néni azt kérdezte meg József Attilától, hogy miért nem nősül meg? Mire ő állítólag azt felelte, hogy „majd téged foglak feleségül venni, és meglásd, hogy két galamb fogja húzni a harangot a templomban”. A talányos felvetést a költő nem magyarázta meg a fiatal lánynak, és nem fűzött semmit hozzá, hanem csak lehajtotta a fejét. A kis epizódot hallván az emberben felmerül, hogy tovább kérdezősködjön, akár nyomozzon, hátha valami eltitkolt szerelmi történet bontakozik ki a háttérben. De ilyenre nem utal más körülmény, de a visszaemlékező Joli néni sem. Az idős asszony olyan meggyőzően mesél, hogy történeteit képtelenség kitalációnak vélnem. De ha mindez az ő képzeletének terméke lenne is, olyan kedves kis epizód, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ebben az esetben eszünkbe juthat az a mondás, ami szerint egy egy költő akkor igazán híres, amikor olyan történeteket is neki tulajdonítanak, ami nem is vele esett meg.

Joli néni emlékezik

Joli néni bizonyos évszámokra, egyes adatokra kissé pontatlanul emlékezett. Úgy mesélte, hogy József Attila az apja halála miatt került nevelőszülőkhöz egy időre. Mi viszont tudjuk, és ez korábban sem volt titok, hogy az apa kalandvágyból hagyta el a családját, és csak 13 nappal korábban hunyt el, mint Attila fia. Ha az idős asszony mindent hihetően akart volna előadni, a közismert tényeknek utánanézett volna. Tehette volna, hiszen ma is jól ír, olvas. Néhány olyan tényre is emlékszik, amelyek valóságtartalma viszont ellenőrizhető, vagy érdekes adalékul szolgál eddigi ismereteinkhez. Elmondása szerint 1937. december 5-én részt vett József Attila temetésén. A búcsúztatást nem katolikus és nem is pap végezte, hanem Kiss Ernő helybéli református kántortanító. Kiss Ernő Joli néninek volt a tanítója, és diákjai közül többet el is hívott a temetésre. Faludy György költő visszaemlékezéseiben és emlékversében temetési szertartásról, füstölőről és református papról beszél. Füstölőt reformátusok nem használnak. Hogy pap temette volna a költőt, az csak a hivatalos verzió. A református egyháznak talán kellemetlen lehetett, hogy csak egy kántortanító végezte a búcsúztatást, ezért később a szemtanúkat, így Joli nénit is azzal keresték meg többször is, hogy bárki kérdezi, azt felelje, hogy egy pap végezte a szertartást. Az idős asszony ebben a vonatkozásban Kovács Szilárd egykori balatonőszödi lelkészt is megemlítette.

Akármi is az igazság Gamauf Rudolfné Pákozdi Jolán visszaemlékezéseivel kapcsoltban, azok nagyon szép, illetve megrendítő érzéseket idéznek fel 77 év távlatából, akár adatokkal, akár egy mítosszal gazdagodott a József Attila-képünk. A huszadik század egyik legjelentősebb költőjének nyomába eredtünk, de találkoztunk egy csupa szívvel és lelkesedéssel tele idős özvegyasszonnyal is. Akinek lehet, hogy nem volt, sőt jelenleg se könnyebb az élete, mint az érzékeny lelkű tollforgatónak. Joli néni hosszan mesélt nekünk a kamera előtt saját életéről is. Figyeljünk rá is, hiszen az övéhez hasonló sorsokkal máshol is találkozhatunk, és nem csak a lajoskomáromi szeretetotthonban.

Deák-Sárosi László

Forrás: mandarchiv.hu