Utassy József: Euthanasia
(Utassy József-verscsokor*)
A kakukkfű illata
Házunk előtt
barnáll egy új
iskola,
olyan üres,
mint a szívem.
Nincs kora.
Két hatalmas
véreb őrzi
udvarát,
verebekkel
tollaslabdáznak
a fák.
Jaj valahol,
túl az Óperencián,
gondolsz-e rám
öreg, árva
iskolám?!
Küszöböd én
nem léphetem
át soha:
megfojtana,
megölne,
meg:
a
kakukkfű
illata.
Fortély
Mert ősebb ám a játék, mint a munka!
Már az őssejtnek is humora van.
Gondoljatok a tíztonnás mamutra,
amint a fortély vermébe zuhan.
Csehó
Azt a csehót, hová sörözni járok:
Ördögfingnak neveztem el.
Innen mehettek mennybe a betyárok:
útszéli csárda ez, búvóhelyem.
Itt lelnek rám szerdánként a barátok.
Dörzsöli kezét a Sátán.
Hebeg, habog, Istenke is csak tátog
egy-egy versük úrfelmutatásán.
Világ
temérdek
önérdek
Helyzetkép
Kutyavilág van.
Ám a karaván halad!
Veszett eb kószál.
Rostock – Warnemünde
Rostokoltam Warnemündében,
forró grogot vedeltem éppen,
s mivel meggyötört bitor lázam,
nem volt kedvem, hogy vitorlázzam.
Maradék márkám összesöpörtem:
hóka hajómon világgá szöktem.
Rosalinda meg csak állt a mólón,
nézett utánam: soha-nem-múlón.
Euthanasia
Jó veled lenni, Eutanázia!
Jobb karod a fejem alatt,
markom narancsa melled,
ajkad piros pecsét a számon:
üzensz velem a végtelennek.
Jó veled nagyon, Eutanázia!
Részeg vagyok, részeg a búcsútól.
elmúlás, te szigorú szender!
Szerelmed lassan magamra húnyom:
áldjon meg az ég, áldjon ezerszer!
Csókolj meg: bukó napot a tenger.
Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek költőcsoport alapítóinak. Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában, ennek ellenére megkerülhetetlen lírai életművet hozott létre. 2005-től élt a Zala megyei Rédicsen, ahol súlyos betegségéből felépülve még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete jelent meg, Farkasordító és Ezüst rablánc címmel, utóbbi az idei ünnepi könyvhétre. Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és Babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, tavaly pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el, utóbbit a Kilencek költőcsoport tagjaként kapta. 2001-ben az Év könyve-díjat vehette át, 2002-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Főbb művei: Tüzem, lobogóm! (1969), Csillagok árvája (1977), Mézgarázdák (1980), Pokolból jövet (1981), Áve, Éva! (1981), Júdás idő (1984), Ragadozó Föld (1987), Irdatlan ég alatt (1988), Hungária Kávéház? Kávéház Hungária! (1988), Hóemberség (1989), Keserves (1991), Rezeda-álom (1991), Hol ifjúságom tűnt el (1992), Fény a bilincsen (1994), Szamárcsillag (1994), Kálvária-ének (1995), Földi szivárvány (1996), Havak hatalma (1996), Szép napkeltő holnap (1999), Hóvirágbűvölő (2000), Isten faggatása (2000), Furcsa világ (társszerző, 2000), Tüzek tüze (2001), Válogatott versek (2006), Farkasordító (2006), Ezüst rablánc (2010).


Pusztai Péter rajza