Öt pengő

Templom előtt láttuk.
Féllábú koldus álldogált ott mankójára s falábára támaszkodva. Egyszerre csak egy bundába bugyolált kecses dáma libben hozzá, s apró, fehér, selyemszőrű kínai kutyuskáját szó nélkül a koldus karjába teszi, majd keresztet vet, s a templomba lép. A remek, ápolt állat ott marad az ágrólszakadt koldus karjai között.
Egy negyedóra múlva a hölgy kijött a templombóí, átvette kis kedvencét, megölelte és szó nélkül elsuhant vele.
Kiderült, hogy a hölgy minden délelőtt eljön ebbe a templomba, s addig a kutyuskájára a koldus vigyáz künn. Havonta öt pengőt kap ezért a munkájáért. Előre fizetve. (Pesti Hírlap, 1933. november 18., szombat.)