Fehér Illés műfordításaiból

Maradj ne menj

A semmi szónak kék az íze
összeköti a cipőfűzőt a távozással
Legyen ez az éj az emlékek lámpása
a kristályherceg megidézése
Az éberek világában minden más
Maradj ne menj cukorba szőtten
a reggeli sugarak megolvaszthatnak
Fagy csiszolja törékeny gyermekkorunkat
Lebegő fények csalják a járókelőket
nyergeljék meg a száraz törzset a szakadék felett
Maradj ne menj az igazak ilyenkor alszanak
és bukásodnak nem lesz tanúja
Mert lila sávos az éj rád nem fogok emlékezni
A nappal szabályai kifakultak a napon
A Hold és a Vénusz eljárják haláltáncukat
vesse ki Neptun az átverés hálóját
Lassan ereszkedünk elég volt az üresjáratból
Hajlékunkat elkerülik a sötét kémek
A szerelem mindent megigézett

Stani ne idi

Ništa je riječ plavog ukusa
koja vezuje pertle na cipelama za odlazak
Nek ova noć bude svetionik uspomena
prizivanje kristalnog princa
U svijetu budnih sve je drugačije
Stani ne idi satkan od šećera
jutarnji zraci mogli bi te otopiti
Mraz brusi filigran našeg djetinjstva
Lutajuće svjetlo još vara prolaznike
da uzjašu suvo deblo nad provalijom
Ne idi svi pravednici spavaju
i neće biti svjedoka tvoje propasti
Neću te upamtiti jer noć ima ljubičaste pruge
Pravila dana izblijedila su na suncu
Nek Mjesec i Venera otplešu tango smrti
nek Neptun ponovo baci mrežu obmane
Spuštamo se lagano dosta je praznog hoda
Mračni špijuni prolaze mimo ove male kuće
Ljubav je sve začarala

Talán farkasszagú

Ha szeretni akarsz
felvállalod a sorsot
de nem tudod előtte hány átkozott
nyújtotta egymásnak kezét
Hány elhagyott gyereket
súlyos szitkot
őriznek génjei
Mennyi gyűlölettel pusztította a kenyeret
az elrabolt szobákban a
véres mezőkön keresztül
hogyan menekült lopott lovakkal
Az átvirrasztott éjszakák
milyen bosszúktól őrizték
hány fekete ruhába rejtették
milyen ágyakban éjszakázott
kinek az álmaiból ébredezett
Ha szeretni akarsz
fel kell feszítened a bejáratokat
el kell adnod vagyonodat
ajándékoznod kell
balgákat, némákat, durvákat
Meg kell tanulni fejet hajtani
elhallgatott szavak nélkül hallgatni
A múlt csak a düh álarca
a jövőnk szaga ismeretlen
Talán farkasszagú
Légy isten küldötte
a szeretett lelkek istápolója
betegségüknek betege
ne vedd észre a bosszú mérgezett nyilait
ne halld meg a gyűlölet ijesztő suttogását
ne szólj ha hallod a gőg koppantását
Ha illő távolságba engeded
megszűnik állati mivolta

Možda miriše na vuka

Odlučiš li da voliš
preuzimaš sudbinu
a ne znaš koliko prokletih
je pružilo ruku jedno drugom u nizu
Koliko ostavljene djece
teških izgovorenih kletvi
čuvaju njegovi geni
S koliko mržnje hljeb jeo
po sobama otetih kuća
kako je bježao na ukradenim konjima
preko okrvavljenih njiva
Koliko košmarnih noći
od koje osvete su ga čuvali
u crne haljine sakrivali
pod kakve krevete noćivao
u čijim snovima se budio
Ako odlučiš da zavoliš
moraš razvaliti kapije
prodati svoje i tuđe
poklanjati šta stigneš
neukima, nemuštima, nemilosrdnima
Treba znati pognuti glavu
ćutati bez ijedne prećutane rijeći
Prošlost je samo maska za gnjev
budućnost nepoznat miris
Možda miriše na vuka
Moraš biti božji instrument
čistač voljenih duša
ili bolovati njihove bolesti
slijep za otrovne strijele osvete
gluh za jezivi šapat mržnje
nijem za gromoglasne lavine sujete
Ako dozvoliš pristojno rastojanje
prestaje da bude životinja

Holdfényben leli halálát a pacsírta

Ezüst lánccal a nyírfához kötözve
dalolt fejjel lefelé lógva
Hívtam szálljon a vállamra
– Ruhád csillagjegyes nem nekem való
– Hajam puha és meleg gyere melegedj meg
– Hajad tündéri nálad végtelenebb
Hallgattam néha válaszolt
– Láncom szabadságom nem közeledhetek
Ezüst hintók csúszkálnak rajtam
Egy hozzád is elér

Slavuj umire na mjesečini

Pjevao je obješen na brezu
naglavačke okovan srebrnim lancem
Zvala sam ga sleti mi na rame
– Haljina ti je zvjezdoznana i nije za mene
– Moja kosa je topla i meka dođi ugrij se
– Kosa ti je vilovita i beskrajnija od tebe
Ćutala sam i ponekad mi je odgovarao
– Moj lanac je moja sloboda ne mogu ti prići
Po meni klize srebrne kočije
Doplutaće jedna do tebe

Aleksandra Čvorović (sz. Banja Luka, 1976)

Forrás: Ezüst híd – Srebrni most

1. Fehér Illés:
   2015. január 1. 11:28

   Külön örülök ennek a választásnak.
   Ha minden igaz, ebben az évben megjelenik fordításomban a Banja Luka-i költők antológiája „A jövő szaga ismeretlen” címmel. A cím Aleksandra Cvorovic: Talán farkasszagú versének – ha nem tévedek – 24. sora.

2. Fehér Illés:
   2015. január 1. 11:41

   A költőnő a „Talán farkasszagú”, a „Holdfényben leli halálát a pacsirta” , három további verssel társulva 2006.-ban a „Petar Kocic” Dortmundi Alapítvány pályázatán harmadik helyezést ért el.
   http://konkursiregiona.net/aleksandra-cvorovic-ciklus-pjesama-%E2%80%9Epetar-kocic%E2%80%9C-iz-dortmunda-2006-treca-nagrada/

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ