Veszedelmes fűszer

A forgalmas, szűk utcába tömött zsákkal rakott szekér kanyarodik be. Megáll egyik bolt előtt, s kezdik behordani róla a zsákokat. Egyik zsákhordó munkás vállára kap egy hatalmas, legalább nyolcvanöt kilós, kívül rózsaszínű zsákot, nagyot lendül vele, s egyszerre puff, a zsák leesik a földre, a sáros kövezetre, az eséstől kinyílik a zsák bekötözött szája, s egy szemvillanás alatt jókora halom piros paprika hull ki belőle, s porzik fölfelé a levegőbe. Mintha holmi hirtelen gáztámadás érte volna, hanyatt-homlok futott szerteszéjjel a kis utca népe, szemét féltve a kapuk alá. Még jó, hogy nem a pincékbe.
Csak a kárvallott munkás állt ott egy darabig – mint katona őrhelyén -, majd lekuporodot, s hataimas markával szedegette föl a veszedelmes fűszert. Lassacskán a többiek is elöbátorodtak. Egy pillanatra valóban a hadi veszedelem hangulata lett úrrá a szíveken. (Pesti Hírlap, 1934. január 19., péntek).