Ezüst híd – Srebrni most: Ajnuša Horozović három verse
Fehér Illés műfordításaiból
Anyóka a ciprus alatt
mennyi fájdalom szitál arcáról
bőre hegyek vonulataiban völgyekben kúszik
átlép a túlélők felett
halott alak előtt áll meg
önkéntelen ömlik belőle a mese
csontjaimat az öregség illata mozgatja
ő belefeledkezett a mesébe
én pedig látom
szeretője arcát idézi
száját az ifjúság mosolya
formálja
leheletével álomba tűnt képeket ébreszt
álarcként
áll
a hatalmas ciprus alatt
Starica ispod čempresa
koliko samoće sipi s vašeg lica
puže vam koža u naborima brda i nizina
prelazite preko predjela preživjelih
zaustavili ste se kod mrtvog lika
iz usta vam teče slučajna priča
miris starosti pomjera moje kosti
vi ste zaneseni u govoru
a ja vidim
prizivate lice ljubavnika
kako vam smiješak mladosti
obli vrh usne
usnule slike dahom oživljavate
i stojite
kao maska
ispod ogromnih čempresa
A szem hívó szava
félig nyitott szemekből érkeznek a hangok
hamupelyhek lebegnek az éj sírjában
sejtelmes holdfény suttogja
az ég fohászát
válláról lerázza a rontást
ágyam alá húzódik az árny
a mindennapok térsége felett létezek
háborgó tengereken
Zov oka
prodiru glasovi iz odškrinutih očiju
odzvanja prhut pepela u grobnici noći
naslućujuća mjesečina
šapće molitvu neba
u transu sasipa kletvu s ramena
ispod mog kreveta zavlači se sjena
iznad sam svakodnevnog prostora
talasaju me mora ispod mojih kreveta
Nyomok
hová rejtetted álmaid
te árny nélküli ország
hát szülötteidet
bugyorba teszed
nézd talpunkat
bárhol is vagyunk
belőlük csepeg a vér.
1993. 04. 15.
Tragovi
gdje si skrila sanje
zemljo bez obrisa
zar tvoju rodjenu djecu
u utrobu vracas
gledaj nam stopala
gdje god se pojavimo
krv iz njih kapa.
15. 04. 1993.
Ajnuša Horozović (Banja Luka, 1952)
Forrás: Ezüst híd – Srebrni most