Száz év – nagy háború: Gabányi János
A LIMANÓVAI HŐSÖK
(részlet)
Limanóva dombjaira
ráborult már Leto leple
Heszperosz is elrejtőzött
Decemberi fellegekbe. […]
Magyar fiuk, jó leventék,
hű vitézek, szép huszárok!
Menjetek csak! Fönt a hegyen
hir, dicsőség vár reátok! […]
És – ők mennek bátor szívvel…
De ím, ott fent, lángol a hegy:
gránát, srapnell, tűz és halál
fogadja a vitézeket […]
Karabély, kés, ásó, ököl…
kezdődik a szörnyű tusa …
Túlharsogja harci lármát
Áresz isten gúnykacaja […]
Ember harcol ember ellen,
szemben, szívben bőg indulat…
pokoli zaj, halálhörgés …
sápadt arcát rejti a nap …
Órák telnek, de a magyar
Győzött… s aztán – némul a hang
Lent, a völgyben, kis toronyban
megkondul a lélekharang. […]
Jabloniec véres hegyén
domborulnak sötét hantok…
Szép huszárok, jó leventék
hej, kevesen maradtatok. […]”
Forrás: Rubicon, 2015/1. sz.